Száz eltemetett angyal,
Már csak lelkükből száll a sóhaj.
Véres a szemük, sebes a szájuk,
Sír a szivük, törött a szárnyuk.
Szól egy dal, elkeseredett sírás,
Borzongató, kísérteties hívás.
Elbukva és meggyötörve,
Élve eltemetve, megtörve.
Így várják a megmentőt
És átkozzák a Teremtőt.
Szürke lovon fekete palást,
Viharos szél lengeti haját.
Fején fénylő korona,
Vágtat a végzet lovagja.
A sírás lelkének zene,
Apró zajra rándul a keze.
Kósza falevél, mit a szél forgat,
Kivont karddal figyel a lovag.
Átkot szór a temetőre,
Szörnyű hang száll a levegőbe.
Halálos sikoly járja át a tájat,
A lovag nevetve visszafelé vágtat.
Sok halott végre mind nyugodni tér,
Lelkük a harctól soha többé nem fél.
Pumukli
2004. augusztus 8.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
2025-06-12
|
Egyéb
Ez egy nem túl erotikus de számomra meghatározó story<br />
Építő kritikát elfogadok hogy...
2025-06-11
|
Történetek
Inceszt történet!<br />
Fordítás ---- Eredeti történet: Familienurlaub ---- Eredeti szerző:...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-15 00:00:00
|
Egyéb
Ha a csalódás tövise szúrta meg a szívedet,
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Ha mindenki megtagad,ki egykor szeretett,
Ha fénylő csillag már nem ragyog,valaki feledni nem fog,
S az a valaki Én vagyok!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások
További hozzászólások »
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned
gyémánt ·
Olyan érzésem volt olvasás közben, mintha a Gyűrűk ura egy jelenete elevenedett volna meg előttem. Elém varázsoltad a képet, tetszett, jó a befejezés:)
Ágicur ·
Sziasztok. Nekem nagyon tetszett. Nem is tudnám megmagyarázni, hogy miért... csak egyszerűen a szavakkal bánsz. Tetszik nagyon.
ficánska ·
ha 500 évvel ezelőtt születsz talán lehetett volna belőled valami...na de nefélj kitudja hová süllyed az emberek esztétikai érzéke...még te is lehetsz befutó! :angry: