Villámok a fejem felett
Összecsapnak, kezem remeg
De senkinek se hiányzom
Valaki uralkodik a világon...
A villám, hol bevág a földbe
S fény-ösvényt hasít a ködbe
Ott gyökerezik a kínom
Száz hervadó rózsaszirom
Ami volt, már vége lett...
Visszahozni nem lehet
Felosont hozzánk a Pokol,
Vihar tombol az égbolton
De nincs hazám, hová mennem
Árnyak közé bújik lelkem
Nincsen, akiben megbízom
Jobb, ha véremet kiontom...
S a villám, hol lenyúl a földbe
Fény-ösvényt húzva a ködbe
A helyen nyugszik a sírom
Száz hervadó rózsaszirom
Sírhantok a fejem felett,
Könny-hártya borítja szemem
Már senkinek se hiányzom
De tudom, ki uralkodik a világon...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-02
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-03-27
|
Merengő
A borját szoptató tehén, vagy a becsapódó aszteroida, vagy a megafos hazugságai. Ti délceg...
2025-03-20
|
Horror
A telefonja vibrálni kezdett, nálam pedig megjelent róla egy kép a kijelzőn.<br />
– Ez így...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
de majd fejlődik... Az meg hogy ez profi vers lenne...
hát nemtudom.....
a vége mond valamit...
az teccik.... de hogy au elején, meg a közepáln mit akamondani...
csak ő tudhatja.