Újra a napköziben, az emeleten egy osztályban, ablak mellett nézek ki a tájra, piros-kék ceruza
vonalai folynak le az A4-ről a természet irányába. Apa szája mindig megmosolyogtat, mikor kinyitom. S látom anyámat, ahogy közeledik kecsesen a kocsihoz. Azt a csinos, körömnyi vonzást, mi mindig megvicceli a
cipzárt. Vasreszelékből maszatolt, fogakkal teli száj. S figyel engem, a kocka tolltartó, nagybátyám a padlásról. Lefelé csüngő, rajzszögekkel teli cseppkő. Ereszkedőn pislog vissza rám, mint a gittbe mart bölcsességfog. Indiánok tollát ajándékozza nekem, elevenen beszélő töltőtollakat, és testvére, a zömökön álló garabonciás úr, pléhpecsétes tinta professzor. Ki mindig őrt áll, ha csínytevésen kapná a csirkefogó színfoltokat.
Mind, közösen várva az órák s napközi végét. Hogy hazafelé rugdoshassuk, együtt, az ösvény nyakában, belső labdánkat, a gallyakkal szórt medernek mélyén. S megint, fütyörészve elszabadulhasson a gyermeki lét, vigyorba húzza szánkat az éles emlék. Hogyan hagyjuk el kis időre a bús golyót, s újult erővel vegyük magunkhoz a reményt.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2018-09-15 15:00:00
|
Merengő
*ring* *ring* *ring* majd csönd, mint minden egyes nap. Reggel van, tudod te is mint mindenki, érzed hogy nem akarod.
SirXD-nek
Hozzászólások