Szalagavató

A Szalagavató bálomon történt a következő történet. Volt az osztályomban egy felettébb csinos lány, akit természetesen az évfolyam minden fiúja “ki akart próbálni”… habár ez így csúnya megfogalmazás. Amellett, hogy Aphrodité is megirigyelte volna, társult hozzá egy bűbájos természet (ami ilyen esetben nem gyakori, ezt tegyük hozzá). Éppen ezért egy idő után rájöttem, hogy nem a teste kell, hanem Ő maga, a szíve, a lelke, az hogy szeressen. Én az idő múlásával kezdtem észrevenni a szerelem jeleit magamon, ezért megpróbáltam távol tartani magam tőle, ami természetesen nem sikerült. Több okból is. Egy, hogy (semmi önajnározás) eléggé olyan figura voltam az osztályban, aki a központban van. Nem tudom miért, így alakult ki. A lány is természetesen a szorosabb baráti körömbe tartozott, így alakulhatott ki részemről szerelem, hisz megismertem az igaz valóját. A másik pedig, hogy természetesen nem bírtam magam ahhoz tartani, hogy a lehető legkevesebbet legyek vele.

Elhívtam kávézni, színházba, bulizni. Neki semmi sem volt feltűnő, hisz ez eddig is előfordult, csak most valahogy mindig csak ketten voltunk. Aztán egy ilyen alkalommal, megkérdeztem, nem lenne-e kedve velem keringőzni a szalagavatón. Azt mondta persze, ő is rám gondolt, csak egy lány ugye nem kérhet fel egy fiút. Elkezdődtek a próbák, minden héten csütörtök délután. Jó hangulatban teltek a próbák és kezdtem tudtára hozni, hogy én többet gondolnék barátságnál, de nem egyértelműen. Nem vagyok az a fajta fickó, aki megmondja a frankót (már ilyen helyzetben), baromira félek, hogy mit fog gondolni rólam… és őszintén, attól is féltem, mi lesz ha azt mondja rendben, próbáljuk meg. Szóval lényeg ami lényeg, egyenlőre nem esett le neki. Eljött a szalagavató, lezajlott a keringő… ahol én megjegyzem, végig görcsöltem, nehogy elrontsak valamit, nem vagyok egy táncfenomén. Már előtte vettem egy virágot, amit keringő után akartam neki átadni és végre kimondani amit érzek.

A nagy nyüzsgésben elveszítettük egymást, én berohantam az öltözőbe a rózsáért. Mikor kijöttem, ő épp befele tartott, húúú, mondom, itt az alkalom, egyedül van, én kicsit részeg… most kell cselekedni. Szóval odamentem, remegő kézzel átnyújtottam a rózsát, és lányos zavaromban annyit tudtam kinyögni: Köszönöm! Ő mosolyogva és meglepődve kérdezte: Mit? Húúú, mondom valami frappánsat kell mondani, ez lett: “Azt, hogy ilyen gyönyörű voltál, és apukám majd tud dicsekedni a videóval, hogy “nézzétek a fiamnak milyen szép partnere van”! Na jó, ez volt a végső…elástam magam. Ő kicsit zavarba jött, látta rajtam, hogy teljesen vörös vagyok, és imígyen szólott (nem a Zarathustra  ): “menjünk ki, szívjunk el egy cigit, látom neked is meleged van” Ekkor döbbentem rá, hogy ez a lány valóban egy angyal, és nem engedhetem ki a kezeim közül, mert ha ő is akar tőlem valamit, akkor ez a legmegfelelőbb pillanat, ha meg nem, akkor úgyis mindegy.

Szóval kiértünk. Megragadtam a “rózsátlan” kezét, a szemébe néztem és a következőket mondtam remegő ajkakkal: “Zsófi, nem tudom te mit gondolsz de én teljesen” – ekkor elcsuklott a hangom – “szóval…” – nyeltem egyet – “szeretném, ha….” – nem tudtam folytatni. Visszanézett a szemembe, a lehető legmélyebben és melegen. Megnyugodtam, tudtam mi következik: “maradjunk barátok!” De legnagyobb meglepetésemre nem. Közelebb hajolt, magához húzott, és megcsókolt. Én megborzongtam, megremegtem, egy vulkán tört ki belőlem. Olyan csodás érzés volt, amit még soha semmikor nem éltem át. A lány akit szeretek, valóban szeretek, ölel és csókol. Néhány perc csókolózás után így szólt: “Te buta… tudod mióta várok erre??!!” Ott álltam e földre szállt angyallal és csak azon járt az eszem, hogy ez a pillanat örökké tartson. Ekkor fölébredt bennem az állat, a férfi. Mivel nem voltam már kisfiú, ő se kislány, és mivel ő kocsival volt, elhatároztuk hogy felmegyünk hozzánk. Átöltöztünk a keringő ruhából, elköszöntünk mindenkitől, beszálltunk a kocsiba és elindultunk. Alig szóltunk néhány szót, de egyre felszabadultabb lett a hangulat. Végtére is az egyik legjobb barátomról van szó, csak most kicsit más a status.

Megérkeztünk, kulcs be, fordít, ajtó nyit, ajtó csuk. Megkínáltam enni, inni, azt mondta nem kér semmit. Leültünk a szobámba, magamhoz húztam és hossza megcsókoltam. Olyan volt mintha örökké tartana. Így csókolózva eldőltünk az ágyon, én féloldalasan ráfordultam és simogattam az oldalát. Ő is hasonlóképp tett. Félve indultam el domborulatai felé, de azokat előretolta, így jelezve, hogy szabad az út. Először ruhán keresztül érintettem meg melleit, de így is olyan varázslat kerített hatalmába mely máig nem ereszt. Lassan lefejtettem róla a felsőt. Melltartó nem volt rajta. Elém tárultak a gyönyörűen formás, tökéletes méretű mellek, melynek bimbói nyelvemmel ko-operálva ágaskodtak az égnek. Enyém volt ő, akit szerettem. Nem akartam semmit elsietni, így nagyon hosszan időztem mellein, mind nyelvemmel, mind kezemmel bűnös játékot játszva rajtuk. Nyakát is gyakran csókolgattam, ezt halk sóhajokkal és testének rángásaival követte. Hosszú idő után lejjebb kalandoztam, felfedeztem felső teste többi részét. Enyhén dundi (tökéletes) hasát, köldökét, dombjának legfelsőbb részét. Jobb kezemmel combjának belső falát simogattam, majd a fülembe súgta, hogy vegyem már le végre a nadrágját. Így is tettem.

Láttam a fehér bugyin egy jó nagy átázott felület van, le is vettem rögtön, nehogy folytogassa őt. Megpróbáltam a lehető legrutinosabb lenni, de bénának találtattam ugyanis egy kis ízlelgetés után ő akart engem kényeztetni. Felült, hátamra fektetett és kigombolta nadrágomat, majd le is húzta azt. Boxeremből előcsalogatta, az én már réges-rég harcra kész farkamat és úgy bánt vele, mintha mindennap ezt csinálná (ki tudja?...csak gonoszkodom). Eszméletlenül jó volt, én csak vonaglottam ide-oda. Nem ott voltam, valahol a felhők között. Jó 10-15 percig csinálta amit csinált, majd feltérdeltem és meztelen magam elé toltam, persze csak óvatosan. Hátulról még sose csináltam, így kicsit nehézkésen találtam bele, segített is Zsófi megtalálni a pontos helyet. Kérdeztem szed a tablettát, bár visszagondolva fogalmam sincs hogy juthatott ilyesmi akkor, egy tökéletes pillanatban az eszembe. Egyből gyorsan kezdtem el mozogni, szólt hogy kicsit lassítsak, úgy is tettem. Hátulról is gyönyörű testébe feledkeztem mikor éreztem, hogy hüvelye szinte kipréseli a farkamat. Megrándul néhányszor, levegőt visszatartja, és csodás érzés volt, amint nedve végig folyt farkamon le a combomhoz.

Már nekem se kellett sok, úgyhogy rázendítettem. Gyors, szinte agresszív lökésekkel jutottam el a csúcsra, minden nedvem beléeresztve. Egymás mellé feküdtünk, ő szinte rögtön elaludt. Én néztem ahogy egy angyal szuszog, kimentem lefürödni. Előtte betakartam, majd bágyadtam dőltem én is az ágyba. A telefonom csörgött, András volt az, hogy hol a fenébe vagyunk, mondtam neki, hogy ma nincs party, az én részemről legalábbis. Elaludtam. Reggel én keltem fel hamarabb, a konyhában apukám kaján mosolyával találkoztam. Töltöttem kis narancslevet majd bevittem Zsófinak, aki lépteimre felébredt. Legnagyobb meglepetésemre a narancslét bevonva ugyanott folytattuk ahol este abbahagytuk. Ismét hatalmába kerített a nemi ösztön és fergetegeset szeretkeztünk. Hazament. Együtt voltunk suli végéig, de mostanra szétváltak útjaink.

Nos, ez az én történetem

Gimli