Összetört angyal

Komor, sötét jeges este volt. A lány magányába merülve egyedül sétált a kihalt utcán. Ziháló levegővétele megtörte az éj csendjéd. Kopp. Kopp. Kopp. Egyre gyorsuló lépteinek hangja csak úgy dübörögtek az ósdi macskaköves úton. Az utcai lámpa fénye vibrált messze a semmibe. Pont ott amerre a lány is tartott. Az ütemtelen kopogás a ziháló, kapkodó levegő vétel zaklatta fel a kisérteties némaságot. Hallgatott a világ. Minden olyan nyugodt volt. Csak Emili nem. - Hova rohansz? - Ki elöl menekülsz? - Nem futhatsz el... Nem menekülsz... A szakadó eső zaja kezdte elnyomni a lány neszét. S az egyre készülő vihar akár azonosulhatna is a lány lelki állapotával. Lent. Fent. Lent. Fent.
Lent...
Olyan a világ, mint egy egyre gyorsuló óriáskerék. A világom egy inga mozgásához hasonlít. Az életem bohém akárcsak a történelem összes művészéé. Menekülök saját magam elöl. Menekülök a világ elöl. Menedéket keresek. Egy alternatív világot ahol nem fájdalomból csalódásba csalódásból fájdalomba. Csöbörből vödörbe. Kell egy másik világ. Egy másik élet. Egy másik én. Fent. Lent. Fent.
Lent...
Ez az élet rendje nemde?
Emili holtan a földrerogyott...
De mi a halál?... Ő hogy halt meg? A világ tette őt tönkre? A világ őrölte fel annyira, hogy most lelketlenül fekszik a tomboló viharban? Törékeny lány volt, de végletekig erős. Erős volt, de most mégis a mocsokban hever. A világ mocskában. Valahol ott fent
Szárnyalsz.
Igen
Most is repülsz.
Zuhanni fogsz madár.
Sosem változol,
Jellemed állandó
Reményed kitartó
Mozgásod zuhanó.
Szárnyaltál
Repültél
Zuhansz madár.
Nem változtál
Monotón vagy.
Elfeledtek
Összetörtek.
Újra.
Emlékezz majd,
Hegeid megmaradnak
S emlékeztetnek madár
Ne repülj olyanért a csillagokba
Ki ott hagy vergődni a porba
Szegény madár szegény te
Mocskosan vergődsz egyedül.
Haldokolsz és a világ szennyében lubickolva
Elnémulva.
Eltiporva.
Csak reménykedsz madár.
Te már sosem változol
Szegény madár, te madár...
Nos, Emili is egy ilyen madár volt...És most ő is összezúzva hever mozzanatlan testével az éj néma leple alatt. A csend visszaállt. Az eső elállt. A lány meghalt. Elpusztítottad...