Kobold lékelés
- Kérek egy üveg vodkát
- Sok lesz ne igyál.
- Nem kértem oktatást. Adj inni. 3 éve már köztünk élnek a földönkívüliek és még csak nem is baszhatok be? Bányában dolgoztam ezért nyugdíjas lettem 40 évesen, erre megjöttek a koboldok. Még inni sem lehet nyugodtan.
- Szabályok vannak.
- A te feleséged jó asszony volt. Tudom, hogy mi történt vele. Az egyik kobold volt. Ott az erdőszélén.
- Ne beszélj erről Béla.
- Akkor adj inni. Akkor befogom a pofám ha kapok piát.
- Nesze , itt van a vodkád.
- Ma este buli lesz. Kifüstölöm a koboldokat.
- A szesz beszél belőled.
- Nesze, itt van egy ötezres. Semmit sem ér a pénz. Minden elveszett kobold törvények vannak. De ma este léket ütök. Meglékelem a kobold világot.
- Aludj inkább.
- Hülye vagy!
Feltámadt a szél és esett az eső az Amerikai kisvárosban. Béla tántorgott hazafelé és mosolygott. - Ma este. - Ezt mondogatta. Csak ennyit mondott, hogy ma este.
És eljött az este. A szél jobban fújt és az eső jobban esett. Pokoli idő volt. Tökéletes idő a lékeléshez.
- De még piálni kell.
Béla a lékelés előtt még ivott egy üveg vodkát. Kicsit nehezebben mozgott, dolgozott az alkohol. Mindegy lékelni lassan is lehet. Az egyik űrhajó a falu melletti réten van. Három hete van ott. A kankutyák sokszor lehugyozták de ez nem lényeges. A tehén csordát zavarja ez sem lényeges. Részeges Pista bácsi úgy gondolta, hogy a felesége a hajóban van ennek sincs jelentősége. - Igyunk. - mondta Béla saját magának. És ivott.
Nem félt attól, hogy kiüti magát. Semmitől sem félt. Legalábbis így érezte. És ott volt a hajó a réten. Gyerekként épen ott szokott gombát szedni az anyjával. Most meg ezek a mocskok vannak ott. Ennek ma este vége lesz. A harc után meg felkeressem a kedvenc kurvám. - gondolta Béla. Van még potencianövelő bigyó el kell használni.
-Rohadtul pocsék érzés beenni egy mosdóba és olvasni a falon, hogy elveszem másol elől a munkát. Semmi értelme nincs ennek? Itt vannak a koboldok és az emberek gyűlölik egymást, olyat beszélnek, hogy elveszem mások elől a munkát. Lehet, hogy a vodka beszél belőlem és nincsenek firkálások, nincsenek mosdók. Nincsenek életek. Semmi sincs.
Érted? Semmi sincs.
És Béla elindult a gombaszedő rétre, már messziről látta a föld felett lebegő hajót. A férfi káromkodott és nagyot köpött az egyik qurvára gondolt és ment tovább. Egyenesen a hajó felé, még tudott menni az alkohol még teljesen nem szállt a fejébe a fejsze a kezében volt még a apjától kapta a tizennyolcadik szülinapjára nem tegnap volt, Nagyon sok fát összevágott vele, ma este meg a koboldok hajóját fogja aprítani. Futott és üvöltött , üvöltött ahogy kifért a torkán és aprította hajót mint az akácfát mikor gyújtóst csinál,- Szabadság! Ezt a szót üvöltötte a hangját elnyelte az eső és a szél és a hajó felrepült az égbe. Béla eldobta a fejszét és üvöltött. - Elmenekültek a koboldok.
Úgy érezte, hogy unatkozik a kocsmában újra kell tölteni, történjen valami, legalább részeg legyen ha már a csajjal nem találkozott,.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-06-05 00:00:00
|
Novella
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
Hjajj de szép, jujj de formás lanka. Se nem körte, nem is alma az alakja. Ott a kettő közt, kecses rádiuszok halma...
Hozzászólások