Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Egy egyetemista srác egy pletykának akar utána járni, viszont arra nem számít mi minden fog...
kortárs, epika, kispróza, próza, novella, elbeszélés
Lola fiatal egyetemista irigylésre méltó élettel. Ám találkozik valakivel aki teljesen felborítja/felboríthatja...
kortárs, epika, kispróza, próza, elbeszélés, novella
kortárs, kisepika, epika, próza, elbeszélés, novella
Friss hozzászólások
beny30: Szia!Ez a torteneted is nagyon...
2019-04-21 14:46
jólélek: Csöpp-csöpp. :) Nem rég volt k...
2019-04-20 15:54
peti7711: Segítsetek nekem légyszíves. M...
2019-04-17 08:25
peti7711: Sziasztok. Meg tudná nekem val...
2019-04-16 10:37
peti7711: Sziasztok. Én még új vagyok it...
2019-04-15 14:51
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Idegtépő szigorlat

IDEGTÉPŐ SZIGORLAT
(V. K.-nak szeretettel)
 
 
Nem kelt fel mindjárt Inkább csak romantikus huncutsággal élvezte, ahogyan megtöretett hattyúfehér lábikráit masszírozza a fotőjben egy pufók alkatú fiatalember, és szemlátomást nagyon is hízelgett nemcsak a személyiségének, de titkosan legbelül szívének is, hogy egy ennyire figyelmes fiatalember, - aki mellesleg önzetlen segítségére volt szinte mindenben kezdve azzal, hogy megkínálta, ha kellett, ha nem csokoládéval, és ebédjével Valamint emellett adott, ha kellett ceruzát, tollat, számológépet, radírt, és különböző írószert, ha ezt a szükség úgy kívánta, mégsem kapott semmit cserébe, legfeljebb csak egy-egy enyhén és alig hallhatóan odavetett ,,köszönömöt”!
Hamar Kata – aki mellesleg egy rendkívül művelt, és előkelőnek is mondható polgárosult, tanító család középső gyermek volt Hárman voltak testvérek, és mindig nagyon igyekezett, hogy főleg a kisebb testvérének mindene meglegyen, és éppen emiatt talán sohasem tudott fölszabadultan azt tenni ami csak szeretett volna hiszen az elvárások, és követelmények azért sziklaként törékeny vállait érintették, mégis azzal a földre szállt mennyország mosollyal, ami visszataszítja csak egyetlen meghatározó pillanatra a borús felhőket, hogy aztán vígassággal elcsalogassa a Küklopsz-szemű napot, mindig tudott kellemesnek mondható meglepetés-perceket szerezni – főleg azok számára, akik közel álltak hozzá és akiket roppantul szeretett! 
Különleges testvéri kapcsolatokat igyekezett ápolni a barátnőivel is, akik mindig igyekeztek – kezdve az öltözködéstől, és a különféle kozmetikai cikkekig -, és bizonyos pasik megtárgyalásáig pl. etykálkodásnak alkalmakat adó szóbeszédeket kitárgyalni Hamar kisasszony szinte mindenre kapható volt Azonban a tökéletes őszinteséget, és a szívjóságú igazságot azt kell mondanunk, hogy egytől egyig mindenkitől talpig megkövetelte S ha csak egy valakit azon kapott, hogy nem mondott igazat, vagy önkényes keretek
között máris hazudik másnap már nem is volt hajlandó az illetővel még csak szóba állni sem!
S amint ebben a süppedékeny fotőjben éppen az esedékes év végi egyetemes történelmi szigorlatára várakozott, nagy ügybuzgalommal ókorból, roppant kellemes körülmények között érezhette magát, hogy egy ilyen szakavatott masszőr fiatalember gondoskodó kezeinek pártfogását élvezheti, amilyen éppen Gábor barátunk volt.
Talán egyesek máris azon a véleményen vannak, hogy szép kis csicska lett ez a pufók fiatal, akit csak balfácánnak hívtak - polgári nevén, egyébként Mauer Gábor -, és szépen hagyta, hogy lefegyverző mosolyával a hölgy előbb a bizalmába férkőzzek, aztán becserkéssze magának, de az egyáltalán nem volt igaz.
Mauer Gábor a maga testes, és enyhén túlsúlyos száztizenöt kilós ártatlansága mellett a világ talán legbárányabb lelkületű embere volt Még soha senkit nem volt hajlandó megütni – ugyanis kerül mindenféle erőszakot -, illetve azt, hogy másokat akár megalázottan is bántalmaznak olyannyira nem volt hajlandó elviselni, hogy akárcsak egy jelképes középkori gáláns, udvarias lovag szó nélkül a bajba jutott segítségére sietett önzetlenül Az persze megint csak más kérdés, hogy ehhez hasonlatos szánalmas lovagi romantikának minősülő esetekben ami kiváltképpen meglehetősen gyakorta megesett, azt, hogy jelen esetben valaki is segítsen Mauer úron, hát az aztán már tényleg a ritkaságszámmal volt egyenértékű Ehelyett sokkal inkább az következett, hogy sokan úgy kinevették ezt a valóban bájos, és minden kedvességgel megáldott szegény pojácát mint a széplelkek ismerőjét, hiszen imádott versek által bókolni, és ezáltal ha hódítani nem is, de legalább egy-egy emlékezetes és minden bizonnyal meghatározó pillantást begyűjteni az adott szerencsés kiválasztottaktól, hogy máris jobban érezhette – ha csak átmenetileg is önmagát -, kiváltképpen azokon a bizonyos, és jellegzetes napokon, amikor nagyon is rájárt a rúd szegény megalázott fejére.
Ami Hamar kisasszonyt illeti abban a meghatározó korszakában volt, amikor a barátok és azoknak a jellegzetes szűk körbe szorult emberkéknek a véleménye talán fontosabb, mintsem az a fajta szülői tanács:
- Kislányom, ugye megígéred, hogy távol tartod magadat a bajoktól?
Azt nem lehetett elmondani Hamar Katáról, hogy megszegte volna az adott jóságból következő, és aggodalmasságoknak hangokat adó szülői intelmeket, és szabályokat, mégis mint a legtöbb fiatal érettebbnek mutatkozott – talán a sors kiszámítható szerencséjének a folytán -, mint az összes többi társai, akikkel együtt koptatta a lakkozásra szoruló iskolapadokat!
Amikor kényelmesen elhelyezkedett ebben a koromszürke, és nagyon is süppedő, és lustálkodásra alkalmatos fotőjben, talán az első reakciója az lehetett, hogy:
,,Mi a fenét képzel ez magáról, hogy csak úgy megengedem, hogy hozzámérjen?!” – ugyanakkor viszont szempontokat, és határvonalakat tágítva ez hízelgett is a hiúságának, hogy végre talált egy rokonszenves baleket, aki végső soron elvégzi rajta az ú.n. kényeztetési szolgáltatások egyik részét!
- Kérlek, megmasszíroznád a talpamat, légy szíves? – szólította meg kellemes fülemüle hanggal a mi félszeg lovagunkat, és sajnos, mint a legtöbb esetben most is az fordult el, hogy Mauer hirtelen azt sem tudta vajon őt szólították, meg, vagy csupán összekeverték egy felettébb közeli névrokonával.
Mauer megkövülten bámulta tátott szájjal ezt a földre szállt mennyország angyalt, és sokáig köpni, és nyelni sem igazán tudott a hirtelen jött meglepetéstől.
Kis időbe telt, amíg felocsúdott vulkánkitörés-szerű kábulatából, és csak ennyit tudott suttogásszerűen a hölgy füleibe makogni:
- Hát Hogyne Izzé A legnagyobb örömmel.
Több sem kellett, Hamar kisasszonynak, és lelkes stábjának, máris tudták, hogy ok diktálhatják a korántsem kellemes, és érdekfeszítő feltételeket, és abban is egészen biztos volt Kata, hogy bármit is tesz, avagy mond ez a végtelenségében megszeppent fiúcska bizonyára minden óhajának vak hűséggel engedelmeskedni fog.
- Kérlek a lábikrám berozsdásodott! Talán egy kis gyengédség segítene rajta.
S ebben a mondatban szinte már benne volt az a fajta flörtölni vágyó fölkérés, hogy ,, Szeretnék veled beszélgetni, és egy kicsit jobban megismerni téged, ha hagynád! De te sajnos nem tudhatom, miért folyton kikerülsz, és menekülsz tőlem!” 
Való igaz Mauer úr talán még nemcsak hogy nem találta meg a magához illő lelki társat akivel a lehető legjobban összepasszolnak, és mindenben egyetértve egy hullámhosszon rezeghetnek, de sajnos olyannyira elszokott az ú.n. kommunikációs kapcsolatoktól, hogy ha bárki csak megpróbálta megszólítani – ami hangsúlyozottan legfeljebb csupán vészhelyzetben fordulhatott elé, hiszen mindenki egy elfuserált lúzert látott benne, akkor nem is csoda, hogy egy ennyire kedveskedő, és figyelmes hangtól legszívesebben sírni tudott volna, hiszen roppant érzékeny ember volt.
- Természetesen azonnal! – mondta a fiatalember, és már látott is hozzá Hamar kisasszony hattyúfehér lábikráinak gondoskodó és kellőképpen tapintatos, hangyaszorgalmú megmasszírozásához.
Egyes férfitársait bizonyára most megette az irigység – legalább is azt a pár embert csoportba verődve, akik arra a szentségtörésre vetemedtek, hogy leskelődjenek utánuk, hogy aztán majd kiváltként másnak eldicsekedve gúnyolásuk céltáblái legyenek.
- Nézzétek, két szerelmes pár mindig együtt jár! – Meg hogy – Egy ilyen romantikus háj pacnival hogy tudta összezűrni a levet egy ilyen tündér?
Mindez azonban úgy lepattogott elsősorban Hamar Katáról akár a közönyös falra verődött pingpong labda, és már csak azon járt minden gondolata, hogy legalább egy kicsiny ideig még relaxálhasson, amíg rá nem kerül a felelések sora Fölemelkedett lélekkel kellemesen tűrte, amint gyöngyház fehér lábikráit gyöngéden, és alaposan megmasszírozza Mauer Gábor, aki bizony minden egyes kedveskedő érintéstől már, nemcsak hogy szikrázott, és bizsegett, de volt valami megfoghatatlan a levegőben, ami miatt mindkettőjükben megfogalmazódott a gondolat, miszerint:
,,De jó lenne kettesben együtt lenni, legalább egy kis ideig!” – de hát, ahogyan az már csak a tündérmesékben lenni szokott, mindig van és létezik a hirtelen jött halandóságra ítéltetett befejezés, ami az olvasók számára legalább annyira igaztalan, és gyötrelmes, mint a szerzőnek, akinek a tolla megszülte a gondolatokat!
Hirtelen kivágódott az ajtó Egy pityeregve bőgő lány vágódott ki rajta Bizonyára azért lehetett ennyire elkeseredve, mert a fennálló dolgai nem úgy alakultak, ahogyan o azt eltervezte kiderült, hogy Hóhér tanár úr, akit csak mindenki Pityke becenéven ismert – talán a fizikai tulajdonságai miatt is -, megbuktatta a római birodalomból, és most a nyár hátralevő részét arra kellett fordítania, hogy tisztességesen fölkészüljön, és remekelni tudjon magának legalább egy halványka közepest, vagy elégségest, a februárban esedékes pótvizsgán, ami talán az egyetlen és utolsó lehetőségnek mutatkozott.
- Jöhet a következő – szólt egy kissé lusta, és közönyös hang az ajtó felől Meglehet, hogy a rekkenő meleg árthatott meg az egyébként fitt és egészséges hangszalagoknak, amik most hirtelen könnyen berekedhettek.
Hamar Kata a lehető legjobb jó szándékkal és udvarias tapintattal megköszönte a Mauer-féle lábdögönyözést, és már, mint fürge röptű nimfa már bent is termett a teremben, ahol meglehet, hogy kínos tortúra várt rá, de az ajtóból megértő angyalhangján még visszaszólt Mauer felé kacsintva egyet.
- Ha nincsen más elfoglaltságod vizsga után hazakísérnél? S Mauer Gábor arcán látszott valami különös furcsa, megmagyarázhatatlan és egyszersmind bohókás grimasz, hogy mindezt egyetlen maga elégtételként megkapta valakitől, akit igaz csak egyetlen pillanatra is, de nagyon dédelgethetett.
 
Hasonló történetek
2140
Felnéztem, ott ültek, csalódottan egy felhőn és engem néztek. Én meg a tájat. Ameddig elláttam, csodálatos rét terült el. Semmi más nem volt látható csak a tiszta és makulátlan égbolt és a ringatózó zöld fű tengere. Meztelen talpamat nyaldosták a fűszálak, melye felkúsztak lábamon és körbeöleltek gyengéden. Én sétáltam tovább, mit sem törődve semmivel, csak a látványra koncentráltam...
2832
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Hozzászólások
kamilla10 ·
A szokott magas Tasi színvonal. Már kezdett hiányozni. A régiek már tudják, de az új olvasóid figyelmét felhívnám arra, hogy a böngészőben a cookie-k (sütik) törlésével annyiszor lehet szavazni ahányszor kedvünk van. Ebből kifolyólag persze sohasem lehet tudni hogy egy történet tényleg jó vagy csak az írója pontozta fel esetleg valóban rossz vagy csak egy dilinyós húzta le.

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: