Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
– A földönkívüli barátaim adtak nekem egy időgépet, és elmagyarázták a működését, egyszer...
Oliver most már nagyon jól látta a rajta lovaglóülésbe helyezkedő csinos szőke lányt, aki...
Samu és Dénes útja Miskolcra vezet, hogy egy újjabb rémmel nézzenek szembe aki velejéig gonosz...
Ezt azért küldöm be mert érdekel, hogy milyen a novella én írtam . Nagyon érdekelnek a hozzászólások...
Ez a fiúcska bár kiszolgáltatva, gúzsba kötött kezekkel ült előtte, de a megadásnak nyoma...
Friss hozzászólások
Akai Mózes: Nagyon jó írás. Köszönöm!
2022-09-29 21:20
Petike76: Nagyon tetszett! Ilyenből még...
2022-09-29 07:15
91esfiu: Nagyon jó!!! :) sok ilyet még...
2022-09-27 22:23
Miriam: (foly...) Ennek köpvetkeztében...
2022-09-26 23:57
Miriam: A kilencedik részt tíz nappal...
2022-09-26 23:51
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Erdészfiú

Kavarog bennem az érzés, amikor rá gondolok. Olyan, mint a víz, ha felkavarod; nincs benne semmi, saját magával kevered, mégis fodrozódik.
Komolynak tűnt, férfias, fiatalos, rendíthetetlen, amilyennek lennie kell. Olyan, mint egy bükkfa: állandó, örök, akinek időnként lehull a koronája, de az új idő eljövetelekor kizöldül, és elrejt mindent, mindenkit, aki ágai közé menekül.
Nem beszélt sokat, nem kellett neki, én kötődtem hozzá, ami egy alkalom után kissé sekélyesnek tűnt. Számomra elég volt! Egyetlen hang nélkül tudta, mit akarok, amikor ránéztem és elvesztem a pillantásában. Akartam. Használni akartam mindenét és nem ellenkezett.
Erős vagyok, erősebb mindenkinél, egyedül cipelek minden terhet, de a biztonság a fő, az állandóság, rendszer. Ő a része akart lenni, de egy szót sem szólt.
Intettem neki, amikor kiszúrt három férfitársa közül, majd lassan, távolságot tartva jött a nyomomban, mint egy igazi vadászkopó. Az autó mögött, az erdő szélén be sem mutatkozott, ajka az enyémre tapadt és... érzékeny. Nem akarom bántani. Kell mindene, de nem engedhetem, hogy baja legyen ebből a bohóságból. Őt féltem, nem magam.
Képtelen voltam megszakítani ezt az örömöt. Nem tolakodott, elvette, amit adtam, és nem keresett kifogásokat. Nem az volt a lényeg, hol volt rajta szőr, vagy rajtam plusz kiló, tökéletes összhang minden feleslegesen kiejtett szó nélkül. Faltuk egymást, a kéjt és fuldokoltunk a forró levegőtől, ami bekapkodva kiszárította szánkat. Az enyém akart lenni, és én az övé, anélkül, hogy tudnám, honnan jött és hová megy. Ő látta, de nem kérdezett.
Lefirkantott valamit egy cetlire, majd összegyűrve a zsebembe nyomta két viharos csók között... Úgyis elveszik a többi kacat közt.
Nem akart elmenni tőlem, de látta, itt az idő. Bevetette magát az erdő sötétjébe, pedig tudta, én nem mehetek utána. Most nem.
Gyerekzsivaly ütötte meg a fülem, remegni kezdtem a félelemtől.
 
* Vadászház a tó mellett. Ott foglak várni *
Hasonló történetek
2821
SirXD-nek
2555
Frissen vágott fű illatát hordozza az őszi szél. -Vajon most nyírtak füvet utoljára idén?-gondolkodok el. A part sötétségét néhány lámpa töri meg, épp annyi fényt adva, ami romantizálja az összképet vagy csak ennyire futja az önkormányzatnak.
Hozzászólások
Még nincsenek hozzászólások
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: