Don’t Fear The Reaper/Omen/ 3.

3. Wicked game

„The world was on fire,
No- one could save me but you
It’s strange what desire
will make foolish people do
I’d never dreamed
that I’ll need somebody like you”

- Nagyszerű, Damien! A népszerűségi inedxed az egekbe szökik, népszerűbb vagy, mint valaha! - mondta Pete, Damien személyi titkára. - A legfrissebb közvélemény kutatás szerint te vagy a legjobb hírű politikus.
Damien elégedett kis mosollyal nyugtázta a fejleményeket. Íróasztalánál ülve magához húzott néhány iratot és átnézte őket. Pete előtte állt, valamint az egyik szék támláján Lily üldögélt egy kismadár könnyedségével. Nem mutatott különösebb érdeklődést a dolgok iránt, ujjai közt egy éles papírvágó késsel játszadozott.
- Az elnök hamarosan kinevez angliai nagykövetnek. - jegyezte meg Damien fel sem pillantva a papírok közül.
- Oh, értem. - felelt Pete kissé megszeppenve.
- Mi a mai program?
- Ma 10-től ülés az alvállalatok vezetőivel. Meg kell tárgyalni az élelmiszer export módosításait. Délben a belügyminiszterrel ebédelsz a Savoyban. 1-től interjúd lesz a helyi lappal és 3- tól a Norton. Corp. Igazgatójának fogadására vagy hivatalos…
- Köszönöm.

- Heh, és ez még csak a hétfő… klassz kis hétnek nézel elébe. - szólalt meg egyszer csak a háttérben Lily. Pete ijedten fordult meg.
- Áh, már megint itt vagy? Muszáj mindig a frászt hoznod rám?! - méltatlankodott Pete.
- Nocsak, mi az nem tiszta a lelkiismeretünk? - kérdezte gúnyosan a lány - Csak annak van félnivalója…
- Te meg a lelkiismeret… - morogta a bajsza alatt- Ha jól sikerül a tárgyalás, az export dupla annyi bevételt hozhat, mint tavaly ilyenkor. - fordult ismét Damienhez
- Mintha nem lenne elég pénze, így is annyi van, hogy lapátolhatná…
- Hülye kis csitri! Mit tudsz te?!
Lily kezében megvillant a kés. Kicsit belevágott az ujjába. Pete- re szegezte a kést.
- Szánalmas vén f*sz! Ha nem lennél…
- Elég legyen! - szólt közbe Damien kissé ingerülten.
Pete azonnal visszafordult az asztalhoz, Lily szeme még villámokat szórt, de hallgatott.
Damien lassan felállt puha bőr székéből és a drága zöld bársony függöny keretezte ablakhoz lépett, hátat fordítva nekik.

- Most állok hatalmam csúcsán. – mondta zengő hangon, miközben kibámult az ablakon. - „Az egész Föld csodálta a Fenevadat. Imádták a Fenevadat és így szóltak: Ki hasonló a Fenevadhoz és ki tudna vele harcra kelni? És adatott neki nagyokat mondó és istenkáromló száj, adatott neki hatalom a cselekvésre 84*hónapon át” - Idézte a Jelenések könyvét - Vagyis 7 éven át. Ennyi éve vagyok a Thorn vállaltok igazgatója. De ezután más máshogy szól a könyv: hamarosan bekövetkezik a Második eljövetel. Isten újból a földre küldi a názáreti fattyút hogy elpusztítson. De ő lesz az aki majd elpusztul… Erről azonban még túl keveset tudok hogy cselekedhessek. Több információra van szügségem.
- Értem - felelte Pete - Utána nézek pár dolognak. Holnap későn jövök be Kathryn szüleinél töltjük a délelőttöt. Viszlát.
- Üdvözlöm Kathrynt. Viszlát.
- Köszönöm. - elindult az ajtó felé és vetett egy lesajnáló pillantást Lilyre. Már a kilincsért nyúlt, mikor gondolt egyet és visszafordult.
- Őő, Damien, azt mondtad az elnök ki fog nevezni nagykövetnek… De, akkor mi lesz a jelenlegi nagykövettel?
Damien sötéten mosolyodott, finom vonásai enyhe vadállatias formát öltöttek.
Lily halkan felkuncogott, majd egy pillanat alatt eltűnt, mint a kámfor. A gazdátlanul maradt kés hidegen koppant a padlón.

***
Horace, a nagykövet sofőrje álmosan támaszkodott a fekete limuzin oldalának. Az úr már egy órája elment a parkba sétálni, közben ő már a teljes újságot kiolvasta és most a keresztrejtvénnyel próbálkozott. Unottan ásított egyet majd a park széles ösvénye felé sandított. A nagykövet gyorsan közeledett, nagy barna kabátját cibálta a szél. Gyorsan bedobta az újságo6t az első ülésre és kinyitotta a hátsó ajtót.
- Parancsoljon, uram.
De az nem szállt be az autóba, nem szólt egy árva szót sem, hanem furcsán réveteg tekintettel egyenesen tovább ment. Nem törődött semmivel, átvágott az úttesten miközben egy autó majdnem elütötte. Egy pillantásra sem méltatta a szitkozódó autóst, csak egyenesen folytatta az útját. „Hát ebbe meg mi ütött?” Horace megrökönyödve bámult utána de azért új döntött követi és beszállt az autóba. Hamar kiderült hogy az ór a nagykövetség épülete felé tartott így mikor belépett az ajtón Horace is megnyugodott. „Talán csak sétálni támadt kedve. Majd idekint megvárom, ahogy szoktam” És leparkolt.
10 perccel később lövés dördült, majd szörnyű sikoltás és kiabálás ütötte meg a fülét. Riadtan az épület felé rohant.
A közelben egy holló halkan elsuhant a magas épületek között.

***

Mire Damien hazaért a fogadásról már igencsak késő volt. Az álmos komornyik kissé kelletlenül nyitott ajtót majd rögtön engedélyt kért hogy lefekhessen. Diablo, a nagy fekete rottweiler békésen szuszogott a lépcső aljában. Damien is kissé fáradtnak érezte magát, de nem volt kedve lefeküdni. Bement a nappaliba hogy magához vegyen egy keveset kedvenc, 12 éves skót wishkey- jéből.
Odabent a kandallóban vidáman lobogott a tűz, s a kanapé melletti olvasólámpa is égett. Lily olvasott ott egy vaskos régi könyvet, miközben egy walkmanon** zenét hallgatott.
- Hmm, te itt? Azt hittem már alszol.
- Unatkoztam. Megvan, amit akartál felelte fel sem nézve a könyvből.
Damien mosolygott majd elismerően biccentett egyet a lány felé. A tároló szekrényhez lépett és töltött magának egy kevés wishkey- t.
- Nem is tudom mikor láttalak utoljára olvasni. - jegyezte meg, majd szopogatni kezdte az italát.
- Shakespeare: Othello.
- Jellemző rád. Az egyik kedvenc Shakespeare művem.
Lily mosolygott egyet de még mindig nem nézett fel. Damien lassan elfogyasztotta a pohara tartalmát, majd visszatette azt a pultra. Leült a lány mellé a kanapéra.
- Látom nem akarsz békén hagyni. - jegyezte meg a könyv mögül Lily.
- Megkérdezhetem, hogy mit hallgatsz? - kérdezte mosolyogva.
Lily úgy tűnik feladta mivel becsukta és letette a könyvet. Majd a fülhallgatót leemelte a fejéről Damien fülére tette. A keze ott maradt a férfi arcán.
- HIM: Wicked game. - kommentálta
Damien hagyta hogy egy pillantra magával ragadja a dal:
„What a wicked game to play
To make me feel this way
What a wicked thing to do
To let me dream of you”

- Hmm. Szép. - mondta csendesen. Megfogta a lány kezét és mélyen a szemébe nézett.
Az ódon állóóra a sarokban éjfélt ütött.

*- az eredeti szövegben 42 hónapot ír a Jelenések könyve de itt a filmhez igazítottam
**- a történet 1981-ben játszódik, akkor még nem volt mp3 lejátszó… az igaz hogy HIM sem :P