Érzem. Megint tör fel. Az otthonomat nem tudom elviselni. Nem hogy ott töltődjek fel. Abban a házban töltött idő visel meg a legjobban. Nem tudok elbújni. Követnek a démonaim. Mindenhol megtalálnak és elérik, amiért annyit küzdenek. Felettem köröznek, táplálnak a reménytelenséggel, visszatartanak attól, hogy megtaláljam az új démont, aki talán legyőzheti őket. Nem engedik, hogy lépjek. Megragadtam. Nem szabadulok és nem tudja más elűzni őket. Csak Ő. De ki Ő...?
2008. február 22.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...