Érzem. Megint tör fel. Az otthonomat nem tudom elviselni. Nem hogy ott töltődjek fel. Abban a házban töltött idő visel meg a legjobban. Nem tudok elbújni. Követnek a démonaim. Mindenhol megtalálnak és elérik, amiért annyit küzdenek. Felettem köröznek, táplálnak a reménytelenséggel, visszatartanak attól, hogy megtaláljam az új démont, aki talán legyőzheti őket. Nem engedik, hogy lépjek. Megragadtam. Nem szabadulok és nem tudja más elűzni őket. Csak Ő. De ki Ő...?
2008. február 22.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
brtAnna:
Sajnos nem találtam hozzád más...
2025-07-08 00:01
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...