Csongor és Tünde

- Tudom, hogy van valami közöttünk – búgta a fiú mély baritonjával a lány fülébe, a nyakát cirógatva leheletével. Tünde érezte, hogy megremeg a lába. Nehezen türtőztette magát, nehezen vonta ki magát a hatása alól, pedig nem lett volna szabad. Tartós és boldog párkapcsolatban élt, bár maga sem tudta hová is tartanak párjával, talán sehová. De kényelmes volt, bár az utóbbi időben párja sokat volt távol, és a szex csaták is alaposan megritkultak.
- Csak el akarsz csábítani, tudom. Hírhed nőcsábász hírében állsz, tudod? Figyelmeztettek már a lányok - sorolta az ellenérveket magának és Csongornak.
- Pedig hidd el, nem is volt közöm egyikükhöz sem. Tudod, házinyúlra nem lövünk. De téged tényleg szeretnélek elcsábítani. Szerencsére csak ezen a projekten dolgozunk együtt, így nem tiltott – vetette be a legsármosabb pillantását Csongor.

Eleinte játéknak tűnt, könnyű flörtnek. Ám belül tudta, hogy már nagyon rég érezte magát így. Hiába hitték nőfalónak, ő valójában megmaradt annak a szégyenlős kisfiúnak, aki gyerekkorában volt. Igaz, már nem pirult el egy vonzó nő közelében, szexuálisan is jól képzetté vált féltucatnyi barátnője mellett, flörtölni is szeretett, de nem vágyott többre. Csak szerette, ha egy nő Nőnek érezi magát mellette, és ő pedig Férfinak érezheti magát. Igaz, egy kis szexért nem kellett a szomszédba mennie. Elég jóképű fickó volt, mondhatni beérett a nyeretlen kamasz srác, sportolt is, és a kellően magabiztos fellépése is megvolt, amit a munkája is megkövetelt. Mégsem nem bújt ágyba fűvel-fával, válogatós volt, egyre inkább.

Kár, hogy Tünde elérhetetlen, hiszen mint minden szép nőén, az ő laptopján is a barátja fotója díszelgett háttér képként. Táncosnő múltját le sem tagadta volna, nem lehetet nem észrevenni kecsesen ringó járásán. A versenysúlyához felvett plusz néhány kiló pedig csak még formásabbá tette sportos alakját. Bársonyosan fehér arcán erőteljesen kiugró, érzékien vastag ajkai, állán egy pici gödröcske tették hihetetlenül szexivé a lányt. Természetes kedvessége, naivsága és kíváncsisága távol volt mindentől, a modern harácsoló társadalom minden sallangjától, mindentől, amitől Csongor lassan már megcsömörlött. Ebben a nőben volt valami, valami, amit már rég érzett a fiú, vagy talán még sohasem. Tünde egyszerűen és ellenállhatatlanul vonzó volt, vonzotta Csongort, mint a mágnes, minden racionálisabb ok nélkül. Kisugárzása teljesen magával ragadta a fiút. Bízott benne, hogy az érzés kölcsönös. Az elmúlt hetekben sok időt töltöttek együtt munkával, és közben mindenki számára nyilvánvalóan egyre közelebb kerültek egymáshoz.

- Érzem, hogy van valami köztünk. És ez nem azért van, hogy a bugyid közelébe férkőzzek. Persze azért is – kacsintott a lányra cinkosan, aki vette a lapot. Előbb bájosan elpirulva álszerényen lesütötte a szemét, majd magabiztosan visszaemelte tekintetét a fiúra, hosszasan, kacéran, kihívóan.
- Úgy érzem, hogy amikor összefonódik a tekintetünk, az olyan, ahogy senki másra a világon nem nézünk – folytatta Csongor, most már merészebben, percekig teljesen elveszve Tünde mérhetetlenül csodás mélybarna szempárjában.
- Úgy érzem, hogy amikor összefonódnak az ujjaink, az olyan, ahogy senki másnak a világon nem fogjuk meg a kezét - folytatta a fiú, kezét lassan Tündéére helyezte, szembefordított tenyereiken ujjaik virágsziromként nyíltak szét és fonódtak egymásba lassan. Egyszerre rázkódtak meg, míg ujjbegyeik gyengéden cirógatták egymást, mintha kisebb áramütés rázta volna meg testüket.
- Úgy érzem, - folytatta Csongor egyre nehézkesebben véve a levegőt - mikor összefonódnak ajkaink, az olyan, ahogy senki mást a világon nem csókolunk. Résnyire nyílt ajkai lehunyt szemmel is rátaláltak Tünde puha, nedves szájára, az első közös csók semmihez sem fogható gyönyörével ajándékozva meg mindkettőjüket. Mikor elszakadtak egymástól, megrészegült tekintettel, a fiú folytatta.
- Úgy érzem, mikor összefonódik a testünk, az olyan, ahogy senki mást a világon nem ölelünk. Gyengéden átkarolta Tündét, magához húzva, mellkasán megérezve a lány kemény melleit. Kezei elindultak a lány dereka és a csípője felé. A lány magához szorította az erős férfitestet, fejét a fiú mellkasára helyezve, miközben érezte, élvezte, ahogy az izmos karok csípőjét a keményedő ágyékhoz szorítják. Érezte, hogy valami történik ott lent, élvezte a nedves bizsergést. Megadva magát a sorsnak és az ellenállhatatlan vágyakozásának rátapasztotta száját a fiúéra, és hevesen csókolódzásba kezdtek, kezeikkel hevesen simogatva, felfedezve a másik testét a ruhán keresztül, és alatta.

Ám ekkor, egyszer csak hirtelen a próbaterem ajtajában megjelentek a lányok, akik eddig szünetet tartottak a büfében. Csongor és Tünde riad verebekként rebbentek szét, zavartan maguk elé bámulva, és felszínes csevegésbe menekülve próbálták menteni a szituációt. A lányok diszkréten félrenéztek, de páran így sem tudták megállni, hogy össze ne kuncogjanak – Na, már megint rólam pletykálnak majd – gondolta Csongor kissé bosszúsan.
Ettől eltekintve gond nélkül folytatták a próbát a gálaestre, aminek Csongor volt a producere, Tünde pedig a koreográfusa. A munkára figyeltek, csak néha-néha pillantottak egymásra, semlegesnek tűnően, mégis vágyakozva. Valójában a kívülálló táncos lányok azt látták, hogy szikrázik a levegő a két ember közt. Mikor a próba véget ért, és a lányok elmentek átöltözni, Csongor közelebb lépett Tündéhez, aki épp a laptopját pakolta el. A fiú hátulról átölelte a lányt, belecsókolt a nyakába. Érezte a lány testét megremegni.

- Hazavihetlek?
- Hová haza?
- Ahová szeretnéd.
- Nem kellene.
- Tudom. De ígérem, pontosan addig megyünk el, ameddig te szeretnéd, ameddig te akarod, ameddig neked jól esik.
- Tudom, nem is tőled félek, magamtól.
- Gondoltam – vigyorgott a srác fülig érő szájjal, mert egyszerűen nem bírta megállni - Szóval ő is így érez irántam – ujjongott magában.
- Szóval te is így érzel irántam – nem félt kimondani. Hiszen ez még nem szerelem, ez csak vágy, két felnőtt ember közt – Kint megvárlak – adott Tündének gondolkodási időt.
Lehet, nem lehet, lehet, nem lehet… – zakatolt a lány agyában, és hálás volt Csongornak, hogy nem erőltette tovább, magára hagyta gondolkodni.

Mikor beléptek Csongor szépen berendezett legénylakásába Tünde kissé feszélyezve érezte magát.
– Mit keresek én itt? – morfondírozott a racionálisabb énje magában. Csongor hangja térítette magához:
- Innál valamit? Szerintem mindkettőnkre ráfér egy kis bemelegítő lazítás, nem?
- Az jó ötlet. Valami ütőset és édeset – menekült előre Tünde.
- Tudod, lehet hogy csak a neved miatt – mondta Csongor, miközben mindkettőjüknek töltött - Olyan sorsszerű. Még soha nem találkoztam egyetlen Tündével sem. Mi van, ha mi egymásnak vagyunk teremtve? Vajon véletlenül kaptuk a nevünket, vagy előre meg volt írva valahol.
- És én még azt hittem a férfiak nem hisznek a sorsban – nevetett a lány teli szájjal, miközben ledöntötte az égetett szeszt.
- A sorsban nem is, csak a szerencsés találkozásban – csatlakozott hozzá a fiú.
A kanapén ültek, egymást nézve vágyakozva. Csongor gyengéden csókolta meg a lányt, aki lassan adta át magát az élvezetnek, kikapcsolva tudatát. A fiú lassan gombolta ki blúzát, minden gomb után belecsókolva az egyre jobban kitárulkozó dekoltázsba. Kikapcsolta a melltartót és finoman vette kezelésbe a lány gömbölyded kebleit, először kézzel majd ajkaival. A szájában megkeményedő mellbimbók lüktető pumpaként hatottak férfiasságára. Folytatta a blúz kigombolását, nyelvével követve ujjait, egyre lejjebb, egyre mélyebben. Finom nyögdicsélés lett a jutalma. Tünde hasonlóan hámozta le az inget Csongorról. Lassan minden ruhadarabjuktól megváltak és anyaszült meztelenül fedezték fel egymást testét kezükkel, szájukkal, bőrükkel. Csongor elővett egy óvszert és hagyta, hogy Tünde segítsen a felhúzásában. Pajkosan bámulták egymást, tudván, hogy eljött a pillanat, amikor teljesen megváltozik minden, mikortól soha többé nem fognak ugyanúgy egymásra nézni. Tündében már nyoma sem volt a kételynek. Kecsesen szétterpesztett lábakkal ült bele a fiú férfiasságába, édes nyögések közepette. Csongor sem tudta megállni szó nélkül.
- Ó, de finom vagy!
- Pont összepasszolunk - hagyta el a lány száját az utolsó szó és csípőjével szorosan szorítva körözött a pénisz körül. Közben Csongor a lány kebleit ringatta tenyerében.

A fiú egy pillanatra sem hagyta el a barlangot. Mikor felállt a kanapéról megtartotta Tünde könnyed súlyát. A lány átkarolta lábaival, Csongor így, egymásban élvezkedve sétált be a lánnyal a hálószobába. Gyengéden az ágyra fektette a hátára, továbbra is keményen benne mozogva. A lány vaginája teljesen körülölelte a fiút. Ő ráfeküdt, nem teljes súlyával, nehogy összenyomja a törékeny testet. Ajkai Tünde nyakát, állát, ajkát, fülét cirógatták, miközben feneke ütemesen emelkedett és süllyed, ahogy farka a lány puncijával élvezkedett. Játékosan hemperegtek, most Tünde került felülre, még mindig egy pillanatra sem elválva egymástól az első egyesülés óta. A lány felült, kezeivel a fiú mellizmaira támaszkodva, közben Csongor a lány formás fenekét két oldalról megragadva ütemesen emelte fel s alá a lány ágyékát farka körül. Tündét fokozatosan rohanta meg az élmény, az élvezet, egyre erősödve, egyre jobban, egyre hevesebben kitöltve értelme minden porcikáját. Mikor a lány lehanyatlott, a fiú újból a hátára hempergette, még mindig benne ágaskodó farokkal. Megemelte a gömbölyded csípőt, hogy térdepelve épp ágyék magasságban érjenek össze, és egyre hevesebb mozgások közepette a fiú hatalmasat lövellt a lányba, miközben az félig öntudatlanul alatta kapálódzott. Csongor ráomlott Tündére, és hosszú-hosszú percekig hallgatták egymás szívverését, lélegzetét csillapodni, bőrüket bizsergető szoros összeölelkezésben.

Mikor lassan szétváltak Csongor diszkréten megszabadult az alaposan feltöltött kondomtól és kedves mosollyal arcán a lányhoz fordult:
- Hogy érzed magad?
Tünde karjával, lábával, csípőjével ráfonódott a fiúra, annak izmos csupasz mellkasát cirógatva, tekintetét fürkészve.
- Biztonságban - mosolyodott el. - Tudod, hogy mi kell egy nőnek? - kérdezett vissza.
- Szenvedély- jelentette ki a férfi nemes határozottsággal. És szenvedélyesen megcsókolta a lányt. Tünde ujjongott belül, de nem merte kimutatni, még nem.
Egymás karjaiban aludtak el. Másnap reggel pedig ismét szeretkeztek. A férfi ébresztette, hajnali férfias erekciójával félálomban bökdösve a lány csípőjét. Tünde az ébrenlét határán fordul rá Csongorra, és a legkisebb ellenállás nélkül cuppant a husángra. Szinte mindketten aludtak még, de a kéj megédesítette hajnali álmukat. Kis sóhajtásokkal kísérve ringatták egymás csak a csípőjükkel egymásba fonódva. A lány nagy sóhaja jelezte, hogy most eddig jutott, nem kitörő orgazmussal, ám annál kellemesebb bizsergéssel és elégedettséggel fordult le a fiúról, épp mielőtt az kiontotta volna magját. De már úton volt a láva, meg sem állva Tünde formás derekáig, ott terülve szét ragacsos tócsaként. Mindezzel mit sem törődve ismét egymásba fonódtak, a lány kiskiflibe tekeredett, a fiú körötte nagykiflit formázott, tenyerét a lány gömbölyű cicijére tapasztva, így tértek vissza közösen az álomvilágba. Már a hasukra sütött a nap, amikor ismét felébredtek, egymásra mosolyogtak, biztosan tudván, hogy soha többé nem válnak el egymástól.