Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Kellemes, igényes pornótörténet. Tulajdonképpen lektűr irodalom.
Kocsordon az észak alföldi községben jár a nyár, benéz minden ablakon, kulcslyukon, átsuhan...
Ne sírj lelekecském! - simogatta meg a fejem.<br /> A könnyeid elolvasztják az édes arcocskádat......
A tündér szemérmes pillantással eltakarta viszonylag lapos mellkasát.<br /> – Rajta! – noszogatta...
Csak emlékek kusza, összegabalyodott, szabálytalan, nehéz halmaza, amit leteszek itt örökre....
Friss hozzászólások
RichardRoe: Mindig felforr a vérem, ha egy...
2022-01-23 16:28
91esfiu: Tudtam, úgy tudtam :) már várt...
2022-01-23 00:43
Asszisztencia: Hello! Folytatás mikor várható...
2022-01-22 14:53
Marthy: Juj! Lesz következő rész ugye?...
2022-01-21 20:17
tenda: Nagyon tetszett.
2022-01-21 18:13
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Búcsú egy olyantól, aki túl sokat képzelt magáról

Azt mondják, minél több homokszem pergett le életünk homokórájából, annál tisztábban láthatunk át rajta. De mi van akkor, ha még mindig nem látok tisztán? Mi van, ha nem voltam még itt eleget? Hogyan pótoljam a szétcsúszott időt? Egyáltalán merre forduljak utoljára? Nem voltam még sehol eleget. Hová menjek haza? Mi legyen az utolsó mondat és kinek címezzem? Ki az, akinek volt egyáltalán ideje engem szeretni? Ki az, akitől nem menekültem el így vagy úgy, ilyen meg olyan okokra hivatkozva?


De hát olyan fiatal vagy még – mondják, miközben vizslatni kezdenek és nem értik. Nem tudják, hogy romlott bennem az élet. De nekik úgy sem vagyok más, csak a külcsín: a szemeim, a babaarcom, na meg a hosszú lábaim.


Mondok én nektek valamit.


Mindig mindenki el akart venni belőlem egy darabot és miután persze megtöltekezett azzal, ami kellett neki, magamra hagyott. Nem tudjátok hová vitte? Felhasznál, elraktároz engem, mint egy kedves emléket vagy egy  égető tanulságot az élettől? Nem tudom, csak azzal vagyok tisztában, ami nekem maradt.


 A hajam őszül, a szerveim egymás után mondják fel a szolgálatot, a legveszélyesebb számomra mégis a csend, mert odabent rohadt nagy csend van. Nem az a megnyugtató, inkább olyan vihar előtti. Attól meg mindig félni kell, nem?


Nos, én félek! Talán ez lesz az utolsó érzelem, ami az arcomra vetül. Mondjátok, így fogtok rám emlékezni? És mi lesz a mosolyommal, amit úgy szerettetek? Azt gondoltam, még nektek adhatom.
Hasonló történetek
2324
Frissen vágott fű illatát hordozza az őszi szél. -Vajon most nyírtak füvet utoljára idén?-gondolkodok el. A part sötétségét néhány lámpa töri meg, épp annyi fényt adva, ami romantizálja az összképet vagy csak ennyire futja az önkormányzatnak.
1783
Neked...
Hozzászólások
jólélek ·
Ha nem úgy gondolnál magadra, mint azok, akik kiharaptak belőled egy darabot, hanem élő, érző emberi lényként, akinek joga van ahhoz, hogy szeressék... jobb lenne, hidd el. Más alapokra helyezni az életedet, mint arra, mit kívánnak mások belőled elvenni.

Dreamgrover ·
Kitünő írás! Visszajárogatok újra és úkra elolvasni

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: