A régi csatorna egykor patak volt, még jóval azelőtt, hogy ledöntötték a kunyhókat, és az urak elkezdték felhúzni kőházaikat. Szemét és büdös törmelék építette ki a partját, a mederben poshadt víz csordogált. De szívem mélyén valami sötét láng lobogott néma haraggal, ahogy végigsétáltam az ösvényen, keresve az elveszett hangot, a szabadon csobogó víz hangját, a kavicsokat a víznyelv alatt. Ó, oly jól ismertem azokat a sima köveket, a gyermeki kincseket, megnyugtató formájukkal, s azzal, hogy ha megszáradtak, egyetlen csepp eső vagy könny ismét kivirágoztatta színüket. Ez volt a gyermeki kincs, a gyermek pedig persze én voltam, és ma reggel felfedeztem, hogy az én gyermekem a rothadó parton térdepel a koszban, és cserepekkel játszik, melyek nem mutatnak mást, csak a szürke árnyalatait, mindegy, hogy mekkora patakban zúdul rájuk a könny.
(Steven Erikson - Éjsötét áradat)
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-20
|
Horror
László a párja mögé ment. Megemelte Kata hajlékony testét, és ráhúzta a formás fenekét a merev...
2025-06-19
|
Történetek
Ez az én nudista sztorim, és nagyon nem bántam meg.
2025-06-17
|
Novella
Megírták: az emberiség ki fog pusztulni...<br />
Bár a helyesírásellenőrzőm nulla hibát jelzett,...
2025-06-13
|
Horror
A fiúk merevedése és a lányok nedvesedése jelezte, hogy a kezdeti sokk ellenére nincs ellenükre...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Volt egyszer egy vak lány, aki utálta önmagát ezért. Mindenkit utált a barátján kívűl. Egyik nap mon...
Hozzászólások