A férfi úgy döntött nem akar tovább élni. Elhagyta a szerelme. Tudta, hogy ő is hibás a kapcsolatuk ilyen alakulásában, de nem tudta túltenni magát azon az érzésen, hogy nem akar tovább élni. Bezárta a házát és elindult a közeli bányató felé. Hűséges kutyája boldogan rohant mellette, előre szaladt, majd ugrándozva jött újra feléje és ugrott föl a lábára. Mivel napok óta most először mozdult ki a házból az imádott gazdi érthető a kutya öröme.
A partra érve a férfi levette a ruháit és gondosan összehajtogatta és ráparancsolt a kutyára, hogy őrizze. A hűséges társ ezt szintén nagy örömmel tette meg. Imádta szolgálni ezt a nagy embert.
A fürdőnadrágra vetkőzött férfi elindult a mélység felé. Lassan haladt befelé és minden lépésnél egyre biztosabb volt, hogy meg akarja tenni, el akar menni örökre. Tudta, hogy a tó nagyon mély. Amikor hirtelen eltűnt a talaj a lába alól és elkezdett zuhanni a mélybe szinte boldogságot érzett, aztán azt, hogy jaj, levegőt kell vennem és kinyitotta a száját, nyelte a vizet és nem küzdött. Az utolsó pillanat mielőtt elvesztette az eszméletét nagyon fájt, de már nem volt ereje és ideje sem korigálni a döntését. Elnyelte a mélység a bánatával együtt.
A kutya ült a parton, és aggódva nézte a vizet, ahol az imádott ember eltűnt. Tudta, hogy máskor is bement már a vízbe és mindig vissza is jött ezért visszaszaladt a feladatához és őrizte a ruhákat. Amikor a nap már lemenőben volt a kutya még mindig ott feküdt. Nem mozdult az őrhelyéről. Félt, hogyha elmegy onnan, akkor jön éppen a gazda. Éhes volt és szomjas, de nem akart mozdulni. Időnként a vízhez ment és ivott, de messzebbre nem távolodott. Másnap, akik arra jártak még mindig ott látták a kutyát és fel is tűnt nekik a magára hagyott ruhakupac és a kutya. Először azt gondolták, hogy a ruhák gazdája úszni ment, de amikor nem láttak senkit a vízben megpróbáltak a kutya közelébe férkőzni. A közeledőket a hűséges őrző vicsorogva fogadta. Föl is adták egy idő után a próbálkozásokat.
Megint eljött a naplemente, és a kutya már remegve feküdt a parton. Már nem a ruhakupac mellett volt, hanem teljesen rátelepedett és az orrát belefúrta a ruhák közé, hogy érezze a férfi illatát. A következő hajnalon jött arra a lány, aki nagyon el volt keseredve. A bánat, amit érzett nem tette vakká, figyelt a világra maga körül. Azzal próbálta a fájdalmát enyhíteni, hogy másoknak segített. A tópartra azért jött, hogy egyedül lehessen és kisírhassa magát. Meglátta a kutyát, és amikor az morogni kezdett megtorpant. Látta, hogy a zsemleszínű kutya remeg. - Éhes lehet- gondolta és rohant visszafelé ennivalóért.
Amikor az étellel közeledett, a kutya akkor is morgott, és a fogát is kivicsorította, de a lány nem adta föl, nyugtatóan beszélt hozzá, halkan és duruzsolva, majd egyre közelebb merészkedett az ételt maga előtt rakosgatva egyre közelebb. Amikor már elég közel tolta a tálkát, hogy a kutya érezze az illatát, ő visszahúzódott. Az éhes eb odalépett a tálhoz és félve, rettegve, nagyon figyelve beleszagolt majd belenyalt. Amikor megérezte az étel ízét, habzsolva enni kezdett. Pillanatok alatt eltüntette a tálka tartalmát. A lány közben közelebb lépett és a kezét nyújtotta. A kutya bizalmatlanul méregette, de megszagolta a kezét. Úgy érezte ez az illat nem hordoz veszélyt és közelebb lépett. A lány megsimogatta a fejét és újra szaglásra nyújtotta a kezeit. A kutya visszaszaladt a ruhákhoz és farkcsóválva ült le. A lány odalépett és leült mellé, hagyta, hogy a kutya az ölébe hajtsa a fejét. Ültek ott órákon át. A lány a vizet nézte és a kutya is.
Amikor a lány meglátta a vízben a férfi hulláját rémülten nyúlt a telefonja után és segítséget hívott. Amikor már sokan voltak a parton, mentők, rendőrök és búvárok, a kutya a lányhoz húzódott. A sok idegen bizonytalanná tette, de a lány már ismerős volt és biztonságot adott.
Idegen férfiak zacskókba rakták a férfi ruháit, amit ő nem akart engedni és vadul vicsorgott, de a lány leült elé és nyugtatgatta elterelte a figyelmét.
Amikor a lány elindult az ösvényen, akkor ő hozzá szegődött és ment mögötte, de hirtelen megfordult és visszaszaladt a partra. Látta amint egy testet emelnek ki a vízből és fektetnek ki a fűbe. Vizes volt és élettelen, de ez az ő imádott gazdája volt. Csaholva szaladgált körülötte, és próbálta rábírni a férfit, hogy keljen föl és menjenek haza. Lökdöste az orrával, de az csak nem mozdult, és a szaga is furcsa volt. Nyüszítve ült a parton, tanácstalanul. A lány közeledett felé és ő hálás volt neki, hogy adott némi biztonságot a jelenlétével. Odanyomta a fejét a térdéhez, és amikor az lehajolt hozzá boldogan nyalogatta még az arcát is.
Idegenek közeledtek a gazdájához és ő ezt nem akarta engedni, de a lány megint meg tudta nyugtatni. Zsákba rakták és elvitték a férfit. A kutya szomorúan nézett a kocsi után. A lány erősen szorította és suttogott neki.
Megígérte, hogy soha nem fogja elhagyni őt, ha vele marad.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2024-09-05
|
Novella
Ismeretlenül is kívánom legyen annyi kitartásod és erőd az álmaid megvalósításához mint főszereplőmnek...
2024-08-23
|
Novella
Jöjjön egy sokkoló történet az íróasztal fiók mélyéről ami novellaíró versenyt is megjárt.Ugyan...
2024-08-12
|
Merengő
Gini a hármas szobában púderezte az arcát. Az ostromgépek hangja sajnos beszűrődött, a nő...
2024-08-11
|
Horror
Képzeletben utazzunk el az Államokba egy különleges helyszínre és eseményre.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló történetek
Ismered azt az érzést, amikor rájössz, hogy valaki, valami iszonyúan hiányzik, és nem teljes az életed, mert nem kaphatod meg azt, amire istenigazából vágysz, nem kaphatod meg azt, amitől boldog lehetnél, kis morzsákra futja csak, de ez nem elég, mert a vagy szélviharként tombol benned?
Felöltöztették este feketébe a lányt, esküvői díszeket festettek arcára és kezére, felékszerezték, fején a kendőt ezüst pánttal fogták oda, nyakába arany láncot akasztottak, ujjára égköves gyűrűket adtak, derekát arannyal átszőtt övvel díszítették, és lábára selyem szandált húztak. Aztán az asszonyok elénekelték neki a menyasszony dalát...
Hozzászólások