Tea Witch beküldött történetei

Élni szörnyű. Valahogy ez az első gondolat, ami megfogalmazódott bennem. Egy kórházban fekszem, gépek pityegnek körülöttem. Két cső áll ki belőlem és szörnyen érzem magam. A szemem csukva van. Utálom a kórház szagát, de még a látványát is. Hangfoszlányokat hallok a szobám ajtaja elől. Anya és a doktor úr beszélgetnek. Nem értem miről, de lépteket hallok, majd ajtónyitódást. Lassan kinyitom a szemem. Látom, ahogy anya közeledik felém. Próbál mosolyt erőltetni az arcára, de nagyon nem megy...

„Kedves Télapó! Hallottam róla, hogy Te teljesíted a gyerekek kívánságát. Én nem kérek édességet és csinos babákat, csak ennyit szeretnék kérni, hogy a plüss macim, akit nagyon szeretek egy napra legyen élő maci és tudjak vele beszélgetni, meg játszani, mert ő az egyetlen barátom a világon és nagyon szeretném, ha egyszer elmondhatná, hogy ő is úgy szeret-e engem, mint én őt! Köszönöm szépen: Lili”