Odye beküldött történetei

Újból rám néz, és mosolyog. Most először. Sosem láttam még őt mosolyogni. Nem egy boldog ember, rossz családi körülmények közt nőtt fel és nem is egy olyan, aki bármilyen érzelmét is kivetíti a világnak. De most nevet, és mosolyog rám. Szeretem őt, és ő is szeret engem. Nagyon rég nem érezte már ő ezt. Őt nem szerette senki, nem számított az eddigi életében csak a pénz és az érdekek. A legszebb nyár, legszebb és legrövidebb éjszakája volt a mai. A mi búcsú éjszakánk. Ma vége. Mindennek....