Holdleány adatai

A vársoban éjjel nem égnek a fények,
Nem hallatszódnak már az ismerős léptek.
Kihaltak az utcák, néma minden,
Csak egy hang szólal meg néha itt benn...

Lilith villámgyorsan gördült párat a földön. Arca, egész ruházata csupa sár lett. Nem igazán zavarta. Négykézlábra állt, majd kezei hangos cuppanással elváltak a földtől és a következő pillanatban kissé ingatagon, de két lábon állt. Körbenézett, bár a látásban akadályozta sáros, szemébe lógó haja. De még így is látta, amint Vyni felé két lángcsóva röppen...

Alig szólt hozzám. A kérdéseimre össze - vissza felelgetett, talán nem is figyelt rám. Egyszer azért mégiscsak hozzám szólt.’...nem láttál rég, bármit is mondasz szemedben a megértés, tüze ég.’ Bizonyára valami idézet lehetett. Nem igazán figyeltem akkor. Sokszor mondott hasonlókat, így már szokva voltam... Mihez? A furcsa kijelentéseihez. Pedig figyelnem kellett volna jobban. Talán... Talán...

Hopp, most majdnem zuhantam egy nagyot. Szerencsére Angelina elkapott. Most itt papol nekem, miről is? Bocs, nem figyeltem. Nagyon csinos, meg kell hagyni, de esze az nincs sok. Ráadásul unalmas is a szentem. Rögeszméje, hogy belőlem őrangyalt faragjon. Hát nem elképesztő ötlet? ...

- Idefigyelj, kedves álmodozó kisasszony! Ha Én egyszer beszélek hozzád, próbálom a tudást tölteni a fejedbe, akkor te figyelj Rám!
- Igenis, mesterem - Lilith végre elszakította a pillantását a liliomsziromról, ezáltal kikerült álomvilágából.
- Nagyon helyes. Akkor tehát, mi az Élet? - kérdezte Morena erőltetett nyugalommal. Lilith érezte, hogy lassan elvörösödik...