Hannibhál beküldött történetei

Saját kalandunk krónikája itt győrben:) építő jellegű kritikát írni ér;)

Dorlan felébredt. Látni még nem látott, mert szemein még rajt ült a homály, de annyit érzékelt, hogy fekszik, s valamiféle épületben van. Pár pislantás után már egész jól ki tudta venni a mennyezetet, ami nagy kőtömbökből állt. Miközben így szemlélődött egy hangot hallott tőle jobbra:
- Csakhogy felébredtél. – mondta egy mély férfihang oberi nyelven.

Remélem tetszeni fog sokaknak:) ez az első M.A.G.U.S.-os írásom, melyet fel is töltök, s várom észrevételeiteket, kritikáitokat(de csak építőjellegűeket) élvezzétek Lyr Darlon kalandjait:)

A kislány közben folyamatosan a cukros polcot bámulta a nagy szemeivel. Kisebb koromban jártam egy ,,vadmentő’’ telepen. Ott sebesült vagy magukra hagyott vadon élő állatokat etettek s gondoztak. Volt azon a telepen egy őzgida, melyet valamiért magára hagyott az anyja. Annak a gidának voltak olyan szemei, jutott eszembe. Pontosan olyan mélybarna volt, tele naivsággal, ártatlansággal és egy kevés keserűséggel vagy magánnyal...