Fumie beküldött történetei

Nem. Nem szabad. Azonnal gyere be. Nem hallod? Most. -Kiabál. Persze még nem kelt fel, úgyhogy gyorsan megpróbálom kinyitni, akkor talán még kiosonhatok. Nem, mégsem. Ma sem volt szerencsém. Hallom, ahogy belebújik a papucsába, és csoszogva megindul kifelé. Na most jött el az ideje annak, hogy nagyon gyorsan visszaszaladjak a szobába. Próbál elkapni, de én vagyok a gyorsabb, és elbújok. Nem jön utánam, csak kiabál...

egijedtem, hogy valami komoly baja lett az illetőnek, de amikor láttam felállni, kicsit megnyugodtam. Persze segítettem neki sűrű bocsánatkérések közepette.
- Jaj, ne haragudjon. Késében vagyok a munkahelyemről már az első nap és azt hit...tem... -elakadt a szavam. Egy fiatal és gyönyörű nő volt az. Nagyjából olyan magas, mint én. Világosbarna göndör haj, kékes szem, márványszobor szerű arc. Hófehér és tökéletes minden ízében... a formája, semmi bőrhiba. Egy cseppet sem haragudott......

Ahányszor csak megláttam, éreztem, ahogy a testem elönti a forróság. Tudtam, hogy tudja rólam, hisz mindig is ügyetlenül titkoltam, ha valaki tetszett nekem. Mégis, Ő más volt. Valami mást éreztem iránta. Nem egyszerűen annyit, hogy tetszik. A közelében úgy éreztem, hogy megveszek. Szinte forrt a vérem és szó szerint szét tudtam volna tépni...