Endana Telares beküldött történetei

A piros szemek téged néznek. Nem tudod levenni arról a kárörvendőn vigyorgó arcról tekintetedet. Kezed lassan felemelkedik a karikát markolva, majd apró lendülettel vissza, aztán még egyszer. A halk, bizonytalan kopogtatás kísérteties visszhangot kelt a ház belsejében...

A többiek már aludtak sátraikban. Csak az erdő kísérteties zajai lebegtek körülöttem, közben vészesen közeledett az éjfél. Szinte folyamatosan a karórámat néztem. Ismét meghallottam a Holdat üdvözlő farkas vonyítását. Mintha közelebbről jött volna. Persze, gondoltam, biztosan csak a képzeletem játszik velem, hiszen ez csak a szél tréfája. De az ösztöneim mást súgtak. Veszélyt!...

Az utcai lámpa alatt egy piros autó motorháztetőjén egy gargoyle ült. Kezeit a lábára kulcsolta, fejét lehajtotta, kő szárnyai nyugodtan pihentek hátán. Még csak képeken láttam előtte olyat, és el sem tudtam képzelni, milyen félelmetes lenne egyel találkozni. Persze nem is hittem abban, hogy életre tudnak kelni...