addicted beküldött történetei

Pedig tudod mit csinálnék legszívesebben?
Kifeküdnék egy hatalmas mezőre, ahol csak én vagyok... egyedül a gondolataimmal. Nézném a felhőket, s megint rájönnék, hogy mennyire kicsi... porszemnyi vagyok ebben az univerzumban.
Álmaim szárnyán elrepülnék csodálatos világokba, visszatérnék az ídősíkon olyan helyekre, olyan időkbe, miket nem írnak le a történelemkönyvek...

Átkozott hely volt ez a része a bűzös mellékutcának: minden utcalakó azt tartotta róla, hogy egyszer egy nagyon gonosz ’lényt’ öltek itt meg, és aki megölte, maga is elhamvadt. Vérük beleivódott a latyakos földbe, s még a túlvilágon is viaskodnak.
A két alak egyike harmatos vörös rózsát helyezett el a mocsok közepén, majd félreállt, hogy társa is lerakhasson egyet. Kétszáz éve volt, hogy meghalt társuk, Benny. Hiányzott nekik...

- Be kell valljak valamit. Én... abba akarom hagyni ezt az egész színjátékot kettőnk között.
- Mi? - nyíltak tágra a pupillái.
- Több, mint egy éve teszünk úgy, mintha szeretnénk egymást, holott ez nem így van, és ezt mindketten tudjuk. Ne! - intette le - Ne is próbáld letagadni! Néhány napja láttalak egy szemüveges ürgével az utcán meghitten sétálgatva...