Írásaim

Előveszem a hangszert.
Dobog a szívem. Nem ronthatom el.
Már vagy fél 5 lehet. Még mindig sötét. Végiggondolom az első felvonást.
Rezzenéstelen arccal kell, se mosoly, se sírás. Ne legyen túl színpadias.
Realizmus.
Az előadás nemsokára kezdődik. Hajnali felvonás.
A kocsi halkan dorombol alattam. Pedig egy régi szar. Vagy csak én nem figyelek rendesen.
Mer hát ezért megy a rádió. Eltereljen. Ne nézzem az utcát. A sok tántorgó tizenéves kis buzit....

- Nagy hibát követtünk el – folytatta a kedves hang birtoklója. – Előbb hoztunk el téged, mint lehetett volna. 5 perccel. 5 perc maradt volna még az életedből, mikor átjöttél hozzánk.
- Az életemből? 5 perc? - motyogtam szinte érthetetlenül.
- Igen. Meghaltál. Csak 5 perccel később, mint ahogy a lelked ide került. Óriási hiba, melyet még sosem követtünk el. De a te életed, neked kell eldöntened: kéred-e még azt az 5 percet? De döntésed úgy kell meghoznod, hogy nem mondhatjuk...

Mikor pirosra váltott a lámpa, megállt előttem egy kék Fiat. Elöl egy férfi vezetett, és mellette ülhetett a felesége. Majd a hátsó ülésre tévedt a szemem, ahol egy lány ült és pont engem nézett. Egy pillanatra mindketten egymás szemébe néztünk. Nem tudom miért, de hirtelen másfelé néztem, de égetett a vágy, hogy jobban megnézzem. Visszapillantottam, és láttam, hogy a táskámat nézi, majd újra rámpillant. Kék szeme volt. Lenyűgözően kék, és elgondolkoztató...

- Elnézést! Van itthon valaki? - nem jött válasz. Vártam úgy egy percet, s a kis ördög a bal vállamon azt súgta a fülembe, hogy hajtsam félre a bejáratot takaró posztót és lessek be. Így is tettem. Óvatosan odaléptem, megfogtam a rongyos anyag szélét és egy centire félrehúztam. Odahajoltam a réshez, hogy beleshessek, s mikor már pont a réshez illesztettem a szemem, s fókuszáltam volna a benti dolgokra, félrelibbent a rongy és egy nagy, barna szemű valakivel néztem farkasszemet...

Történetünk egy fiatal fiúról szól. Neve elsőre furcsa lesz : Fekete Fehér. Hősünk nem nevezhető...

Nem is olyan régen, akár meg is történhetett volna az a történet, amit most elmesélek. Az emberek...

Legendák Földjén járva
Nem vagy sehol árva.
Bármerre nézel,
Bármit is érzel -
Társat mindig találsz,
Akárhol jársz

Ősidőktől fogva létezik
E...