Írásaim

Tény, hogy mióta vérfarkas vagyok, könnyebben feldühödök, meg ingerlékenyebb és idegesebb vagyok. De egyéb változást nem vettem észre. De lehet, hogy már ez is gyanús lett. De tulajdonképpen ez teljesen lényegtelen. Az a lényeg, hogy nincsenek barátaim. Nincsen senkim. Teljesen egyedül maradtam. Ezen az se segít, ha telebőgöm a párnámat minden éjjel. Legszívesebben ezt tenném, de mivel tudom, hogy nem használ, nem teszem. Legalábbis igyekszem nem tenni. De sokszor nem megy, annyira el...

Soha, semmiképpen nem hittem a vámpírokban, Mondottam, majd hiszem, ha látom. És akkor kutatni kezdt...

Történetem a következő.
Évekkel ezelőtt megismerkedtem álmaim pasijával. Akkor még azt hittem, hogy...

Elsimítottam az arca elől gyönyörű barna haját és csillogó szemébe néztem, ezzel csókra csábítva őt. Ajkait ajkaim közé zártam, résnyire nyitotta száját, hosszantartó szenvedélyes csókolódzásba folytunk, nyelveink egymás szájában kergetőztek, akárcsak az álmomban. Azután bársonyos nyakát simogattam, és számmal lassan vándoroltam finom ajkait elhagyva a simogatott testrészhez, hogy ott is csókolgassam...