Írásaim

Őszintén megmondom semmi ehhez foghatót nem éreztem a forró punci ölelése, a gyönyörű lány látványa és a tökéletes alak érzése, amelyet a darázsderekának tapintása jelentett fenomenális volt. Néhány percig csak így voltunk, nem tudtam betelni a látvánnyal és az érzéssel. Ezután lassan elkezdtem ki be mozogni, amely csodálatos érzés volt, a kezdeti szemérmessége teljesen elmúlt, beszélt hozzám, amely újdonság volt, de tetszett....

- “Gyönyörű vagy kicsim, és borzasztóan finom a puncid.” – mondta lihegve, miközben felkúszott rám, megcsókolt, és a férfiasságát a melleim köze helyezte. Két oldalról összeszorítottam őket, és Karesz lassan elkezdett mozogni föl-le. Én közben próbáltam elérni az ajkaimmal, a nyelvemmel, és amikor sikerült felnyögött...

Itt hagytál engem,
E földi létben.
Nem kísér többet,
Sosem már fényed.

Mikor leszedtem róla a topját, egy kék melltartó lapult a gyönyörű dombocskáján. Elkezdtem simogatni a jobb kezemmel a mellét, a ballal pedig a combját pásztáztam. Ő is elkezdett vetkőztetni engem, levette a pólómat és simogatta a mellkasomat. Én gyorsan elkaptam a kezét, felállítottam az ágyról és széthúztam az ágyat (mert kihúzhatós volt) és finoman lefektettem az ágyra, forrón csókolózni kezdtünk...

Ketten maradtunk a fülkében. Felálltam, hogy magamhoz vegyek valami ehetőt. Tatyóm Andi fölött volt elhelyezve a csomagtartón. Elé álltam majd nyújtózkodva elértem a táskát. Kintebb akart ülni, hogy ne zavarjon a kaja kihalászásában, de erre a könyve a padlóra zuhant. Gyorsan utána hajolt, de feje a lábam közötti akadályba ütközött. Megtaláltam nagy nehezen amit kerestem, miközben Ő pirulva kért elnézést, majd mindkettőnkből kitört a nevetés...

Szomorúság tölti el lelkem,
Semmihez sincsen kedvem.
Olyan egyedül vagyok,
Csak magamra számíthatok.

Erre előszedtem egy apró, pici, fekete férfitangát, amin elől egy fehér playboynyuszi volt.
- De most komolyan azt akarod, hogy ezt felvegyem? – kérdezte szörnyülködve.
- Kérlek… - mondtam, és közben belecsíptem a fenekébe.
Pár perc múlva visszajött az izgató kis alsóban, ami elég keveset takart, és minden domborulatot szinte teljesen kihozott...

A csónak a fröcsköléstől már teli volt vízzel, csuklómig benne voltam a vízben, ahogy megtámasztottam magam. Csókoltam arcát, nyakát, fülé. Melleire kezdtem puszikat adni, először csak oldalt, majd lassan közelítettem a mellbimbók felé. Dóri karjával fogta fejem, beletúrt hajamba, vezette mozdulataimat...

Akit szerettünk, nem feledjük,
Bármit beszéljen ajakunk.
Megrezzenünk, ha szóba hozzák,
Őt áldjuk, hogyha meghalunk.

Leültem a székembe és olvasni kezdtem. Ő az ölembe ült úgy, hogy még éppen láttam a képernyőt. Halkan szinte a fülébe súgtam szöveget. Néha mikor tetszett neki egy rész akkor finoman hozzám dörgölőzött mint egy kiscica. Ettől én teljesen felizgultam és már nem bírtam magammal. A kezem felfedező útra indult a feszesen, testéhez simuló nadrágján...