Írásaim

Ha látlak,
szívem megdobog,
a bennem rejlő tűz
egyre hevesebben lobog!

Szerető kezeidre nézve
arra gondolok,
talán azért születtem én,
hogy együtt legyünk boldogok!

A fiú csak nézte a lány szemét.
A lány érezte tekintetét,
ahogy testéhez hozzásimult,
arcára hűs árnyékként borult
a féktelen szenvedély tüze.

Eszébe jutott, hogy volt férje a melleit szerette a legjobban. Ilyen senki másnak nincs – mondogatta, élvezettel simogatva a halmokat, amelyek csúcsán büszkén ágaskodtak az óriási, kupolaszerű, halványbarna bimbók. „Örülök, hogy tetszik”, válaszolta ilyenkor szerelmesen Klári, noha ő maga soha nem volt elragadtatva a fura formáktól. Mint a kecskéké – állapította meg némiképp boldogtalanul serdülő évei végén, amikorra cicijei már teljesen kifejlődtek. Ebből eredő gátlásai miatt még a barátnői...

Bokraink közt már az ősz barangol,
Kóró lett a fényes laboda,
Zizegő, szép zabkéve hajadról
Nem álmodom többé már soha.

álmodok arról mi nem lehet,
álmodok egy szívdobbanásról,
ez a szerelem?

Szemed színe szívemen
Lágyan átsuhan, mint
Ajkam kezeden,
Álmot hintve int,
Hogy őt soha ne feledd,
Csak őt szeresd.

Amint kimondta megéreztem a keze szorítását a szerszámomon. Simogatni kezdte a ruhán keresztül.
- Használod is valamire? –gúnyolódott tovább
- Meglátod! – válaszoltam elfúló hangon. Elemi erejű vágy borította el az agyam, nem tudtam másra gondolni csak arra, hogy most azonnal a magamévá kell tennem. Felkaptam és a konyha asztalhoz vittem, előre döntöttem, Andi a válla felett hátranézve figyelte, ahogy kapkodva rántom le magamról a nadrágom és hajtom fel a ruháját...

Néztem a szemét. Megbabonázott. Közelebb léptem hozzá. Nem tudtam mit csinálok, és hirtelen megfogtam az arcát. Ahogy az arcommal egyre közelebb hajoltam felé, nevetett és elhúzta az arcát. Én is mosolyogtam és belementem a játékba, majd az egyik mozdulatnál megcsókoltam. Hosszú, szenvedélyes csók volt. Nagyon jól csókolt. Nyelvünk vad játékba kezdett, a kergetőzés folytatódott, de nagyon hamar elérkezett az összefonódás is...

Egy szakadt-fakadt régi blues,
Mi sehovase vissza-visszahúz
Egy álomból engemet,
Miközben gyöngyöző kacaj eltemet.
Boldog varázs-szava
Mélyére,
Nem formázva...