Írásaim

Én elkezdtem simogatni a lányt. Először picit ellenkezett, de aztán ellazult, s hagyta magát. A hasát kezdtem simogatni, majd kezem elkezdett feljebb csúszni a mellei felé. Nyelvemmel a nyakát nyalogattam, majd megcsókoltam. Ő is elkezdett simogatni, majd kérte vegyem le a gatyámat! Nem kellett kétszer mondania. Én kezemet lassan a bugyijába csúsztattam, ahol ujjammal punciját kezdtem izgatni. Látszott rajta, hogy nagyon élvezi, halk sóhajok és nyögések hallatszottak a szobában. Kicsit...

Tapasztalatból tudta, hogy egy olyan nagy hímvessző, mint az övé, nagy fájdalmat tud okozni, ha nincs kellően síkosítva. Kinyitotta a kis tégelyt, amit pillanatokkal ezelőtt Anikó vett ki az asztalon álló dobozból, amihez nem kellett megszakítaniuk az együttlétet. Ehető síkosító krém volt benne. A férfi gyorsan lecserélte az óvszert egy másikra, s erre kente fel vastagon a krémet. Most már semmi sem akadályozta meg, hogy a piciny, kitágított végbélnyílást is felfedezze a férfi méretes...

A gyermekkor gyorsan elszállt felettem,
Az ifjúságom is lassan már felejtem.
Tűnődve nézem szigeten az öreg padot,
Mely kettőnknek annyi szép emléket adott.

Szerelmünk csillagát fent a kék égen,
Ablakomból látom minden tiszta éjen.
Míg e csillag teljes fényében ragyog,
Szerelmünk tüze teljes erejéből lobog.

A pokol lásd, itt van velünk,
Itt hol élünk és szenvedünk.
Lehet, nem figyelünk egymásra,
Pedig lelkünk itt vár a tisztulásra.

Nem adhatok mást,
Csak ami vagyok…
Nincs semmim
Csak a lelkem,
De azt neked adom…
Ha akarod, megtarthatod.

Szerettem volna veled lenni,
De egyedül telt az éjszaka,
Szeretnélek atölelni,
De elrohansz, hogy mész haza,

Levél írás előtt rád gondolok,
és fájó szívvel íráshoz fogok.
Írok valakinek, aki nem is várja
Könnyes szemem őt álmaimban is látja

Olyan szomorú mindig egyedül lenni,
Valakit...

Fülsüketítő a csend, mely körülvesz
Egyedül maradtam a téli sötétben
Egyedül, hisz nincs senki mellettem,
Elmentél, s itthagytál a sötétben engem