Írásaim

Álomból valóság,
hirtelen jött változás.
Körül tekintve nézem,
az összeomlott képet!
Tétlen erőm, s lelkem,
hogy újra felépítse!...

Hideg téli este volt. A hó hatalmas pelyhekben hullott, egy pillanat alatt beborítva mindent: az asz...

Oson a kósza sötét folyosókon, termeken át,
Sötét árny követi minden mozdulatát.
Rab már vonzza a kincs,
Szabadulásnak reménye sincs...

- Hát elég vidám csajszi vagy.
- Eltaláltad! Nagyon okos vagy. Mi a nevem?
- Hm... nem tudom! Lennél szíves elárulni?
- Nem!
- De rendes vagy. Oké akkor, a nevem Gergő, és kíváncsi vagyok. A nevedre.
- Na jó! Zsófi vagyok..
- Szép a neved..

Ha valaki elment és el tudott menni
Még ha fáj is el kell őt feledni,
De a szívünk melyen örökre szeretni...

Csókolózni kezdünk. Remélem nem szopott le senkit ma este - jut az eszembe. Nagyon jól esik, ez a kis csókos száj. Feltölt életkedvvel. Sejtettem, a Balcsi jó választás. Már a folytatáson jár az eszem amikor, egyre jobban érzem a leányzó súlyát magamon. Eddig tartott volna a power? Valami kerítés tövében leülünk, itt már nem olyan hangos a zene, kérdezem, hogy van, nem válaszol. Ott hagyom a fűben, visszamegyek Antiékhoz. Őneki jobban sikerült választás, valahol ott tartanak, ahol mi abbahagytuk......