Hogy mi a szerelem?
Talán magunk sem tudjuk. Néha fáj, gyötör, néha pedig csoda és boldogság, egy feledhetetlen öröm!
A szerelmet nem lehet szavakkal kifejezni, nem lehet definiálni. És hogy honnan tudjuk, hogy valóban szerelem-e, amit legbelül érzünk? Talán onnan h a fejünkben születik egy gondolat, ami elhatol a szívünkig, majd a szívünk gyökeréig!
S itt már sebezhetővé válik a szív. Egy kis hiba vagy rossz tett is iszonyúan tud fájni.
De más szempontból, pedig égni is tud. Égni tud a vágytól, a forró, feledhetetlen, édes vágytól, melyet úgy akarunk, hogy elveszítjük a fejünket, s nem tudjuk, hol vagyunk, mit teszünk!
Csak a másikat akarjuk, mindig és egyfolytában!
Azt akarjuk, hogy mindig velünk legyen, öleljen, csókoljon és szeressen!
S ha már eljön az ideje, s ha felhalmozódik a rengeteg forró, kívánatos vágy, átadjuk magunkat a másiknak, testtel és lélekkel, és így érezzük egymás szívverését, lélegzetét,
egymás forró testét!
És igen. Érezzük azt, amit más nem. Csak mi ketten!
...Hát talán ez a szerelem.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások