Hiába más az utad, hiába mind ó hang, csak a tied hallom, az éjjel velem beszélsz.
Talán nem is létezem nélküled, ha egy álmos reggelen, ott leszel mellettem, mikor véget ér mindkettőnk útja már.
Talán végleg itt a helyed.
Talán egy rövid percre tán, belül a világ megáll, ha a hangod hallom, most csak nekem beszélsz. Úgy elmerülnék szemeidben, nem keresek tovább, valami magától magára talál, nincs múltból élő szellem, csak egy tiszta érzés bennem.
Becsukom szemem, és már lassan elhiszem, hogy így lesz valamikor, becsukom szemem így majdnem valóság, így lesz valamikor. Érzem, valaki átkarol, gyengéden felém hajol, becsukom szemem és már lassan elhiszem, hogy így lesz valamikor.
Lassan elhiszem…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...