Figyelj drága kicsi lélek,
Elmondom, hogy mi az élet!
Semmiből nagyra nőni,
Sírva a világra jönni,
Lassan járni óvakodva,
Anya kezébe kapaszkodva.
Az ABC könyvbe bújni,
A tudás harsonáját fújni,
Nagy kalandok után menni,
Hazug csókot megízlelni,
Aztán feledni gyorsan.
De az ember mégsem boldog,
Mert gyötrik őt ezek a gondok.
Megint járni óvakodva,
De most már botra támaszkodva.
Csipkés szemfödelet varrni,
S egy szép őszi napon meghalni.
Ne sírj drága kicsi lélek,
De hidd el nekem:
Ez az élet!
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-05-31
|
Sci-fi
A bázison a szolgálat nem jelentett jelentős kihívást , és egy űrhajósnak a magányt is el...
2026-05-27
|
Merengő
Irodalmi felmérő szórakoztató regényíróknak.<br />
<br />
<br />
<br />
1. Szükséges – e szórakoztató...
2026-05-25
|
Sci-fi
– Béla, mit tapasztalt?<br />
– Éjjel mentem hazafelé a kocsmából és az út mellett láttam...
2026-05-22
|
Történetek
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
2026-05-07
|
Merengő
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások