Minden reggel, mikor karikás szemmel és kócosan felébredek, először arra gondolok, hogy még egy nap, amit ki kell bírnom nélküle. Aztán, mikor az öltözésre kerül a sor, és elkezdek tapogatózni a ruhák között, rájövök, hogy ma nagyon csinosnak kell lennem (minden nap ebben bízok, hogy talán, egy nap majd észrevesz). Bemegyek a fürdőbe, hogy felölttözhesse, miután leveszem a pizsamámat, látom a tükörben alacsony, nem rondán, de kissé fenekes önmagam, akinek melle hatalmas a testéhez, és majdnem sírok, mert tudom, hogy úgyse kellek majd neki.
Az iskolában szembejön velem, köszönök, Ő is. Még látom rajta, álmos, de mint mindig, illedelmes. És szememben most se látta meg, hogy kell nekem.
Ez minden nap így megy...
De tudom, hogy egyszer, majd, he nem is Ő, de valaki meglátja a szememben, azt a bizonyos fényt...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...