Udinász folytatta a halpucolást. Visszagondolt saját szavaira. Elesettek.
"Vajon ki követi lépteinket? Ki követ minket, az elfeledetteket, értékteleneket, mellőzötteket? Amikor az út bukáshoz vezet, senki sem lép rá szívesen. Az elesettek. Miért zokog értük a szívem? Nem is értük, hanem értünk, hiszen bizonyos, hogy én is közéjük tartozom. Rabszolgák, jobbágyok, névtelen földművesek és munkások, elmosódó arcok a tömegben - csak egy maszatfolt az emlékezeten, csosszanások a történelem lapjainak margóján.
Meg lehet állni, meg lehet fordulni, és lehet a homályt fürkészni? Lehet látni az elesetteket? Lehet valaha látni is az elesetteket? S ha igen, milyen érzelem születik abban a pillanatban?"
Arván könnyek csordultak végig, lecsepegtek koszos kezére. Tudta a választ a kérdésre, éles késként hasított belé a válasz... a felismerés.
Steven Erikson - Éjsötét áradat
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-26
|
Történetek
Tavaly megtörtént lánybúcsú ami életem legextrémebb orgiájává vált.<br />
Néhany helyen kiszínezve,...
2025-07-24
|
Történetek
Sokáig szótlanul mentünk, miközben a kamion falta a kilométereket. Addi provákáltam egy isőután,...
2025-07-20
|
Fantasy
A fekete hosszú hajú nő felrakott egy fekete kávét és leült a konyhaasztal mellé. Az űrhajó...
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Beküldte: Anonymous ,
2004-07-15 00:00:00
|
Egyéb
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a történetről?