A tegnapok kérdései némán menetelnek a mába, a ma fálydalma reccsenve vág a kemény fába. A tegnapok örömei kacagva múltak el, a jövőt hozó mondatok igy halkultak el. A csend maradt, maradni akart. Körbeölelt, rám mosolygott, betakart. Te pár rövid szóval elintéztél, menni hagytál, üres kézzel elengedtél. A csend viszont átölel, , elkísér, hosszú, gyönyörű meséket mesél, lámpást gyújt és átvezet a sötéten, megóv attól, amitől féltem. Talán már testet is öltött valakiben, talán már rám is talált egy idege. Talán remegett a hangja, mikor megszólított, talán néma maradt, csak megcsókolt, talán rám sem mert nézni... Talán nem is létetik ilyen férfi.
A tegnapok kérdései némán menetelnek tovább egyenesen a semmibe, nem követelnek választ, észrevétlenek, csak mélyen beíródtak a lelkembe...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-04-28
|
Novella
Kicsit erőszakosnak tűnhet a sztori, de nem az. Valójában mindenki beleegyezésével történik,...
2025-04-25
|
Novella
Ez a sztori egy vázlat, de sose lesz belőle más. Ide csak azért tettem fel, hogy lássuk, milyen...
2025-04-24
|
Novella
Ez ugyan nem korhatáros, de 10-12 alatt nem sorolnám a kötelező olvasmányaik közé, mert nem...
2025-04-11
|
Sci-fi
Az alábbi írás egy történet első része, nincs befejezve, finomitasra szorul, egy szilánk....
2025-04-07
|
Történetek
Egy szombat kora délután belerúgtam az ajtófélfába s eltört a lábujjam, s ha ez nem lenne...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló idézetek
Hozzászólások