A tegnapok kérdései némán menetelnek a mába, a ma fálydalma reccsenve vág a kemény fába. A tegnapok örömei kacagva múltak el, a jövőt hozó mondatok igy halkultak el. A csend maradt, maradni akart. Körbeölelt, rám mosolygott, betakart. Te pár rövid szóval elintéztél, menni hagytál, üres kézzel elengedtél. A csend viszont átölel, , elkísér, hosszú, gyönyörű meséket mesél, lámpást gyújt és átvezet a sötéten, megóv attól, amitől féltem. Talán már testet is öltött valakiben, talán már rám is talált egy idege. Talán remegett a hangja, mikor megszólított, talán néma maradt, csak megcsókolt, talán rám sem mert nézni... Talán nem is létetik ilyen férfi.
A tegnapok kérdései némán menetelnek tovább egyenesen a semmibe, nem követelnek választ, észrevétlenek, csak mélyen beíródtak a lelkembe...
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-25
|
Merengő
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
2026-04-16
|
Horror
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
2026-04-11
|
Horror
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...