TE

Így kérted, hát megírom,

Bár fájó szívvel teszem,

Legjobb lesz, ha elsírom,

Hogy tört össze szívem.

Kezdetben vala sötétség,

Majd egy nap eljöttél…

S kezdett felengedni a jég,

De hirtelen eltűntél.



Épp kezdtelek feledni,

Építettem romba dőlt világom,

De neked ekkor kellett visszatérni,

Azóta megint szavadat várom.

Előtte a dal is érted szólt,

Majd csend lett hirtelen.

S e csend fájón halott volt,

És éreztem: ez már szerelem.



Azóta hiába keresek,

Szavakat, nem fogok találni.

És bármit megtehetek,

Nem tudok így helytállni!

Soha nem akartalak szeretni,

Tudtam, szívem fogod összetörni.

Hogy téged nem lehet feledni,

De megéri így szenvedni.