Hinni régen elfeledtem;
– meg se tanultam talán…
Elhagyott, kit úgy szerettem,
megcsalt annyi cimborám…
Nem számlálom rég’ a tóban
mennyi szám hal hempereg –
én is voltam, én is voltam
köztük egy-személy sereg,
de jött a dögvész túl hamar
s akkor kikapott a vízből
egy finom kezű hölgy-magyar,
ki húszat ment a tízből.
Menekített, bársony paplan
lágy gyöngye alá húzott,
s mikor éhkoppon maradtam,
még tízszer belém rúgott.
Nem bízva indultam tova,
nem lassan és nem gyors'
Enyém e megcsonkult haza,
enyém e furcsa sors.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Hozzászólások