Tekintetem, mint anya kísért,
míg csak láttalak eltűnni pontként.
Zokogott a szív, de még ígért,
vénám gyöngy-titkát elküldtem borként;
a vér nem válik vízzé, tudom.
Ősz volt, kiürült a cukros kanál,
most ébredő a csók, útjukon
szűz méhek raja virágport kaszál.
Fecskepár násza fáj szememnek,
fáradt-édes láng, élet-halovány
nyílik, mint tulipán, kesergek.
Légy szikla-idol s én leszek pogány,
mert szédül még nyár, eljössz újra.
Múlik a bánat, olajként illan,
tavaszt rajzolok s felhő ujja
szerelmet hullat, mint Áprilisban.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-02-08
|
Novella
Régi betyárok ról mende mondák alapján iródot a nevek meg változtásával.
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-11 00:00:00
|
Szerelmes
Már nem vagy olyan, mint régen
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
megváltoztál...
Nem beszélgetsz velem,
eltávolodtál...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások