Egyszer egy hosszú ölelés volt
S talán itt mosolygott a hold
De halld meg ez üres szobát
Itt nem leli meg asszonyát
Egyszer ajkamon csókja volt
S a fák között kismadár dalolt
De szobám sarkában vackolok
A könnyek sosem boldogok
Anyám azt mondja, bízni kell
Bízni, bár lehet nincs kivel
Hogy van remény, nem kérdezem
Csak légy te mindig énvelem
Bár a vihar tudom nem jó tanács
A nyugalom se túl jó szakács
Szíts nagy vihart, s légy nyugodt
A bánat mindenkit elhagyott
Most ülj le mellém, fogd kezem
Érezd kicsit, hogy én hiszem
Az egynél lehet több a jobb
De kettőnél az én nagyobb
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-04-03
|
Horror
A formás bölcsészlány lassan odasétált, majd ráhajolt az állványra. A popsija a levegőbe emelkedett....
2026-03-23
|
Történetek
<br />
Szivárog a kukid, mondta Ádám mosolyogva, miközben az ujjával letörölte az előválladékot,...
2026-03-12
|
Egyéb
A végtelen unalmas munka közben elkalandoztak a gondolataim és minduntalan Gabika járt az...
2026-03-01
|
Novella
Gábor az újságíró sikeresen beleszeret egy luxusprostiba.
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2004-03-16 00:00:00
|
Szerelmes
A szerelem olyan minta szél.
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nem tudni milyen erős lesz,meddig fog tartani,és ha elmúlt,mikor jön legközelebb...
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Hozzászólások