Egyszer egy hosszú ölelés volt
S talán itt mosolygott a hold
De halld meg ez üres szobát
Itt nem leli meg asszonyát
Egyszer ajkamon csókja volt
S a fák között kismadár dalolt
De szobám sarkában vackolok
A könnyek sosem boldogok
Anyám azt mondja, bízni kell
Bízni, bár lehet nincs kivel
Hogy van remény, nem kérdezem
Csak légy te mindig énvelem
Bár a vihar tudom nem jó tanács
A nyugalom se túl jó szakács
Szíts nagy vihart, s légy nyugodt
A bánat mindenkit elhagyott
Most ülj le mellém, fogd kezem
Érezd kicsit, hogy én hiszem
Az egynél lehet több a jobb
De kettőnél az én nagyobb
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-06-05
|
Horror
Maja megérezte a jelenlétét, és furcsa izgalom futott át rajta, annak tudatától, hogy figyelik....
2025-05-14
|
Novella
Ez a történet a fantázia szüleménye. Akit az erőszak elborzaszt inkább bele se nézzen.
2025-05-10
|
Novella
Unalmas az este a szálloda recepcióján. Nem lenne muszáj itt lennem, de az ellenőrzést a hotelben...
2025-05-08
|
Novella
Ez a történet kitalált. A benne szereplő emberek és események csak az író képzeletében léteznek....
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Beküldte: Anonymous ,
2004-02-19 00:00:00
|
Szerelmes
Szeretni szabadon,
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Bárcsak megtehetném,
Ha egy kis időre a gondokat,
Félretehetném...
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?