Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
Olyan vadul kezdett rajtam ugrálni, hogy alig bírtam visszafogni magam, hogy ne üvöltsek a...
Gini becsukta az osztálynaplót, és kinézett az ablakon, úgy, ahogy csak a matektanárok tudnak....
Gini a vörös bundával rendelkező róka egy padon ült és nyomkodta a mobiltelefonját. Az északi...
Helga karjai és lábai fokozatosan elzsibbadtak. Az eszköz azonban megtartotta és szabad hozzáférést...
A lábait a mellkasának nyomta és bokáit a vállára vette. A lány zihált és a kis szünetet kihasználva...
Friss hozzászólások
P.Valley: Szia! Köszönöm kérdésed! Igen,...
2026-05-20 23:50
laliboy: Azt hiszem egy hasonló "nyaral...
2026-05-19 15:35
Asszisztencia: Szia! Lesz folytatás?
2026-05-16 12:44
kaliban: Jöhet a folytatás!
2026-05-15 19:48
Zed75: Tetszik, hogy ez már egy hossz...
2026-05-15 17:34
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Részlet gondolataimból

... s mert kimondatott, legyen úgy,
a nyelv porrá, a szív darabra törjön.
S ki gúnyt űz belőle vesszen el
elém mind csak hazudni jöjjön.

Míg kardom pihen tagadjon bátran
s ha hiszem, boldogan elmehet
De egyszer is megremeg szava...
lesújtok, mint ki átokkal fizet

S ha lesz egy kinek bűvös meséjén
míg élek nem látok át...
Írja síromra : „ Veled voltam,
de van nyitott szem, mely nem lát...”
Hasonló versek
3223
Valamikor réges-rég,
összejöttünk te meg én.
A csillagfényű éjjelen,
meglágyult irántad a szívem...
2640
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
További hozzászólások »
Francisco ·
Tetszetős vers, főleg a stílusa ragad meg, amolyan lovagos-bárdos.
Valóban kiragadott gondolat, mindenkinek megadatott, hogy gondolja tovább.

Ria ·
Én már nem is szólok, csak annyit, hogy szavaztam:))))

MARVIN ·
Hopp-hopp-hopp! Itt egy gyöngyszem, majdnem elmentem mellette.

De miért...miért az a kategóriája, hogy szerelmes? Persze, ha valaki így ábrázol szerelmet, annak a lelke értéken felüli, én mégsem a szerelmet látom mögötte, hanem azt, aki érvényesülni akar, mégis megrendíthetetlen sziklaként látja önmagát is, párjait is, de valamelyiküknek egyszer apró, szilánkos darabokra kell törnie, és ő lesz az igazi, kinek mi senkik vagyunk.

Na jó, lehet, mégis szerelmes...
Nem szólok inkább semmit se. :)
zaga ·
Örülök, hogy megtetszett:)

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: