Némán beszélnek az ajkak.
Az ujjak az asztalon dobolnak.
A szemek egy pontra merednek.
A gondolatok megfeszülnek.
Nézem, ahogy meghalnak a percek.
Lassan távolodik egy érzés.
Hallom, mert egyre hangosabbak a miértek,
de mi ez a folyton néma kísértés?
Így talál mindig az éjszaka,
nehéz titkokat suttogva
az üres szobának.
Már nem tudom, hogy kihez beszélek -
hozzád vagy magamhoz.
Dobbant a szívem – ez jó, még élek.
Kicsit várok, az idő választ hoz
minden rohadt kérdésemre!
De vajon mit felelek a feleletre?
Tudom már most…
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2026-01-20
|
Regény
Emma, egy fiatal és sportos lány, élete fordulóponthoz érkezik, amikor a 18. születésnapja...
2025-12-08
|
Merengő
A végtelen univerzumban nehéz megtalálni a körömlakkot, Gininek azonban sikerült. A vörös,...
2025-12-04
|
Fantasy
A Magyar One Piece egy melléktörténet, amely hűen illeszkedik az eredeti One Piece univerzumhoz...
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-13 00:00:00
|
Versek
A lágy csókot ne siesd el,
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Ne tolakodj a nyelveddel.
Később vándorolj a nyakra,
Majd tovább a vállakra.
Most még élek s virulok
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
De holnap talán kiborulok,
Mert fáj, s kínoz
a sok fasz kiket érzelmeim kínoz
Hozzászólások