Nem lehetsz enyém

Őrjítő vágyam Hozzád űz,
Buja ölelésedben emészt a tűz,
Égető pillantásodtól elégek én.
Mondd, mikor leszel újra enyém?

Ha újra csókolnál, simogatnál,
S Téged újból elfogna az édes vágy,
Érezhetném vágyakozó remegésed,
Puha, kedves, simogató érintésed.

Ha újra érezhetném szerelmed,
Gyönyörteli, kedves becézésed,
Feledhetném a szűnni nem akaró fájdalmat,
S nem kínozna többé a gyötrő, kegyetlen bánat.

Mondd, hova tűnt szerelmed,
S mi irtotta ki belőled,
Mi volt az, ami miatt ily kegyetlen
Tépted szét gyönge, szerelmes lelkem?

Miért fáj úgy a szó,
Ami egyszerűen kimondható,
Miért gyötör még az érzés,
Hogy nem lehetsz többé enyém?