Nem hittem volna, hogy rámtalálsz a sötétségben,
S lelkem világa elé örökre fényt borítasz,
Egy pillanatig azt hittem, elvesztem a kétségben,
S hogy, a távolság miatt magadtól eltaszítasz.
Nem hittem volna, hogy eljössz értem,
S hogy érzelmekkel eltéped szívem láncát,
Tudom többé már a bánatot nem érzem,
Hisz szívem most járja el a boldogság táncát.
Nem hittem volna, hogy lesz egy szív mely értem ég,
S úgy vágyik szerelmemre, mint egy lehetetlen csodára,
Mikor szívem szívedhez sietett, éreztem itt a vég,
S örökké emlékezni fogok szerelmünk daloló hangjára.
2007. május 1.        
        
            Ha nem akarsz lemaradni:
	Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
                            
        2025-10-27
                    |
            Horror            
    
         A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...    
    
        2025-10-19
                    |
            Novella            
    
         Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.    
    
        2025-10-15
                    |
            Merengő            
    
         Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....    
    
        2025-09-29
                    |
            Novella            
    
         Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...    
    
Friss hozzászólások
            
            
            
            
            
    
        Legnépszerűbb írások:    
    
        2010-09-23
                    |
            Egyéb            
    
         Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...    
    
Hasonló versek
        
        Beküldte: Anonymous        ,
        2002-05-12 00:00:00
        
                    |
            Versek        
            
	
    
         A tengerpartot járó kisgyerek 
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
    
    
mindíg talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé nem is lenne.
        Beküldte: Anonymous        ,
        2002-02-21 00:00:00
        
                    |
            Versek        
            
	
    
         Egy vérző szív mely már alig dobog,
Egy...
    
Egy...
Hozzászólások
    
    
	