Nélküled

Jó itt ülni a csendben, a sötétben.
De egy valami mégsem, az, hogy egyedül kell.
Jó lenne, ha itt lennél velem,
Vagy én lehetnék melletted.
Lassan az eső is eláll, és teljes nyugalom lesz.
De egy valami még mindig nem változott meg.
És, hogy mi ez?
Az, hogy én még mindig itt vagyok egyedül, nélküled.
Elállt az eső, nyugalom van.
Csak az én szívem az, mi nyughatatlan.
De ha rád gondolok, s arra milyen szép is lehetne az
életünk együtt.
Kicsit megnyugszom, s hagyom, hogy az élet időt adjon nekünk.
Időt arra, hogy megtaláljuk egymást,
S boldogok legyünk egy életen át.