Nehéz pillanat...

Tudtam, hogy egyszer vége lesz
De akkor még nem fogtam fel ésszel
Mert szerelem volt
Ami szívembe vidámságot hozott.

Lehet, hogy Neked akkor nem úgy tűnt
Mostmár számomra ez egy nagy bűn,
De ezt már kijavítani nem tudom,
Még akkor sem ha haragod irántam elcsitul.

Hónapok óta másra se gondolok
Minden éjjel Rólad álmodok.
Engem már csak az bánt, az az egy dolog,
HOgy tudom most is más kezét fogod.

De miért teszed ezt velem?
Hiszen tudod, hogy csak Te vagy nekem.
Talán azért, mert már nem szeretsz,
Mely szívem temetőjén egy nagy kereszt.

Ha maradtál volna mellettem
Most fognád két kezem,
Melytől lelkem világa
Ismét fénybe, virágba borulna.