Mi

Ezernyi szó, amit neked mondanék,
Melletted fekve, némán hallgatnék.
Figyelném beszélő tekinteted,
Hallgatnám nyugodt lélegzeted.



Szorosan hozzád bújnék, aludnék,
Ujjaimmal a hajaddal játszanék.
Nem mondanám, hogy szeretlek,
Mert félnék, örökre elveszítelek.



Fura, hogy ily jól megvagyunk,
És egymásnak esélyt sem adunk.
Bennem rólad szól minden gondolat,
Szeretlek, és ez csak gondot okozhat.




Nem számít mit érzek, és te mit érzel,
Tudjuk mi jó, hogy ez nem kényszer.
Mégsem hagyjuk, hogy megtörténjen,
Két testből eggyé váljon a két lélek.