Mesélek...

Ne mondd, hogy te nem érzed,

Muszáj, tudnod kellene,

Hogy mennyire szeretlek téged,

Az érzés mintha lebegtetne…

Nem lenne szabad benned bíznom,

De kényszerít rá valami,

Így tudod te minden titkom,

Azt is, mit nem szabadna el mondani.



Egyszer már elvesztettem valakit,

Majdnem oly tökély volt, mint te,

Megtett volna értem bármit,

Mégse voltam akkor odáig érte.

Féltem. Magamtól féltem.

Érezni féltem, vagy szeretni?

A sokkból magamhoz alig tértem,

Ő elhagyott, nem volt idő felelni.



És most itt vagy.

Furcsán érzek.

Kezd engedni a fagy,

Nem is látok mást, csak téged.

Téged nem akarlak elengedni,

Kellesz nekem, mint egy légvétel,

Nem tudok szenvtelenül rád nézni,

S szívem e tűzben ég majd el.