Ha nem akarsz lemaradni:

Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!

BELÉPÉS
REGISZTRÁCIÓ
Legfrissebb történetek:
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Egy a halálon is átívelő barátság története.
Friss hozzászólások
HentaiG: Nem kéne engem olvasnod meg ko...
2025-10-30 23:26
golyó56: Nem kellene erőlködnöd...
2025-10-30 19:11
HentaiG: Elég élvezetes lett,bàr én amú...
2025-10-22 08:24
Priap69: Kérlek, folytasd a történetet!...
2025-10-18 14:57
HentaiG: A jó hír az, hogy már kész a m...
2025-10-11 14:34
Legnépszerűbb írások:
pff
Barbara, Kedves!<br /> A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Legnépszerűbb szerzők:

Mélyen Belül

Bús magányban,gondolkozván
érzelmeim oly, furán,kuszán,
vándorolva össze-vissza, agyamba
hordozzák a kételyeket halomba.

Kimondani oly nehéz csenevész
gondolotatok, hirtelen semmivé
foszlanak s gyorsan illanak el
maszkommal s félelmeimmel.

Csalóka maskarám levetem s ím
láttszani engedem mit a sors írt
lelekembe, mert még tudom hinni
hogy e vers majdan megelevenedik.

Akarom az ismeretlen csábítást,
Akarom betölteni a hiányt,
Akarom az égi angyalt,
Akarom az égi angyalt.

Bár arca még nincs e lénynek,
mégis hasonlít az égi fényhez
nem tudom még küllemét
ragyogó mosolyát, csodás testét.

Mégis őt vágyakozva hívom
éjjel s nappal róla szövöm,írom
meséim, s tűröm a fájdalmat is
hogy rátaláljak akár egy percere is.

S amíg az időt jőni nem látom
álarcom szorosan visszazárom.
Hasonló versek
3257
Én nem tudom, milyen érzés,
Ha kietlen vágyak repítésében
Meghalok a mennyben. Testem furcsa térkép...
2689
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?

BlackLace ·
Bús magányban,gondolkozván
érzelmeim oly, furán,kuszán,
vándorolva össze-vissza, agyamba
hozzák a kételyeket halomba.

Kimondani oly nehéz csenevész
gondolotatok, erősödvén
oszlatják s gyorsan űzik el
maszkommat a félelmeimmel.

Csalóka maskarám levetem s ím
láttszani engedem mit a sors írt
lelekembe, mert még tudom hinni
hogy e vers majdan megelevenedik.

Akarom az ismeretlen csábítást,
Akarom betölteni a hiányt,
Akarom az égi angyalt,
Akarom az égi angyalt.

Bár arca még nincs e lénynek,
mégis hasonlít az égi fényhez
nem tudom még küllemét
ragyogó mosolyát, csodás testét.

Mégis őt vágyakozva hívom
éjjel s nappal róla szövöm,írom
meséim, s tűröm a fájdalmat is
hogy rátaláljak akár egy percere is.

S amíg az időt jőni nem látom
álarcom szorosan visszazárom.

MÓDOSÍTÁS A MAGYAR TANÁROM JAVASLATÁRA


A hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Ha nem akarsz lemaradni: