Neked meleg otthon a négy fal,
Nekem bezárt, rácsos kalitka.
Bár vannak rajta tágas ajtók s ablakok,
Nem lelem a megfelelő kijáratot.
Neked tudásház az iskola,
Nekem nem más, mint egy kalitka.
Nagy belmagasság, falak, hosszú folyosók,
Kicsiny vagyok benne, csak egy álmodozó.
Kalitkába zártak a nagyok,
Mélyre rejtették el a kulcsot.
Szemeim elé helyzeték a lakatot,
Nem tudják, miattuk haldoklom oly nagyon.
Egyszer eljő az időm, érzem,
Szabadon szállok majd az égen,
Szárnya szegett madárként élem meg e kort,
Nem jutok ki, nem vagyok még égi vándor.
Reményem pislogó szikráit
Tenyerük közt őrzik barátim.
Talán sejtésük sincs arról, nem is lehet,
Ők azok, kik megmentik e röpképtelent.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-10-27
|
Horror
A fiú egy durva rántással felhúzta az anyagot, és a nő mellei szabadon lendültek elő. Erik...
2025-10-19
|
Novella
Jánosnak az orgazdának egy rendkívül esemény megváltoztatja addigi bűnös életét.
2025-10-15
|
Merengő
Gyülekeztek a fellegek mint a B közép a focimeccs előtt. Egy villám belecsapott egy kiskutyába....
2025-09-29
|
Novella
Isabelle az egykori sztriptíztáncosnő zsaroló levelet kap.A zsaroló azt követeli egy éjszakát...
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
A élet egyetlen esély - vedd komolyan!
Beküldte: Anonymous ,
2002-05-09 00:00:00
|
Egyéb
Érzed a pergamen-szemhéjakat?
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
S hogy bőröd megfeszül, míg zúg a szél, mely
felborzolja rohamonként hajad,
tőle a vitorla is megdagad
Hozzászólások