Mikor az éj leszáll
és az álom engem megtalál
Te mindig eljössz hozzám,
mellém fekszel és átölelsz csendesen.
Sosem ébresztessz fel,
de én mindig megérzem jelenléted
és hozzád bújok.
Ilyenkor megszünik minden bajom,
Boldogság tölt el, hogy veled lehetek
és érezteted pusztán csak az öleléseddel,
hogy fontos vagyok Neked.
Nem tudom, hogy ki vagy,
nem ismerlek és mégis várlak
tudatalatt minden éjjelen
Mindig hűlt helyed találom,
mikor a reggel első fényei megjelennek
Ilyenkor elfog a kétely, megijedek,
lehet, hogy többet sosem érezhetem közelséged
Te álombeli Ismerős Idegen.
De megszólal egy hang fájó szívemben, és azt mondja:
nem most volt itt utoljára.
Minden nap eljön, mikor az éj leszáll
és az álom téged megtalál
itt lesz újra veled
Egyszer talán itt is marad.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Friss hozzászólások
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nézem az arcod,
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Az őszinte szót keresem.
Küzdök a megvetés ellen,
Egy kicsit még maradj velem?
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Hozzászólások
Barnaszem ·
Tetszett!
Marokfegyver ·
Az hiányzik belőle, ami a verset verssé teszi - s ne gondolj most a sántikáló rímekre vagy ritmusra - : valami egyedi kép, metafora, hasonlat. Kicsit érlelgesd még, mert a gondolatok szépek, biztos le tudod írni hatásosabban is!
MagányosAngyal ·
Köszönöm a bíztatást és az észrevételt! Igyekezni fogok! :)