E hüvös hajnalon lassan süt ki a Nap,
meleg sugara egy aranyos arcot simogat.
Ennek a hatása bizony el nem marad,
s az illetöben elvész az álom, a gondolat.
Lassan fel is nyilik a gyöngyöket takaró szemhély,
s mikor már fel-fel nyilt,elveszik bennük a napfény.
Erre álmosan nyújtózik egyet a gyönyörü teremtmény,
melyet annyira, de annyira Szeretek én.
Szép-jó reggelt Dettikém.
Ha nem akarsz lemaradni:
Értesülj a legfrissebb történetekről első kézből ott, ahol akarod!
Legfrissebb történetek:
2025-07-16
|
Történetek
Egy fiatal lány, aki keresi mitől lesz igazán jó neki.
2025-07-06
|
Fantasy
A világ titkai sokszor sötétben rejtőznek, és a legnagyobb titok, amit az emberiség valaha...
2025-06-29
|
Novella
Smith sztárügyvéd egy szexualis ragadozó védelmét látja el.Az ügy egyértelműnek tűnik de a...
Legnépszerűbb írások:
2010-09-23
|
Egyéb
Barbara, Kedves!<br />
A villamoson láttam meg a nevetésedet, mintha csak Te lennél, akkor...
Hasonló versek
Nehéz dolog, hogy ne szeress,
Mi a fájdalom s a bánat mikor szeretsz?
Hozzászólások
Mellesleg ·
Mellesleg mi a véleményetek erről a versről?