Hiányzol

Hiányzol, mint esti égboltnak a csillagok,
Melyen árván, most csak a hold ragyog.
Hiányzol, mint virágnak zümmögő méh,
Mely porozza, és illatát alakítja mézzé.


Hiányzik mosolyod, röpke tekinteted,
Szerelmes szavad, szerető ölelésed.
Hiányzik az, hogy cukkolj, és beszólj,
Az, hogy te egész éjjel vadul csókolj.

Hiányzik kezemet fogó puha kezed,
Lelked, szépséged, és a közelséged.
Hiányzik a séta tavaszi réten veled,
Nyári fuvallat, zord, késő őszi télben.


Vágyom, hogy reggel mellettem ébredj,
Álmos ajkamra finom kis csókod leheld,
Hajnalban harmatos fűben szaladjunk,
Rád Madárka, hogy együtt szárnyaljunk.